• Korencsi Attila

A magyar jegybanki tevékenységek értékalapozottsága

A magyar jegybanki tevékenységek értékalapozottsága

A cikk bemutatja a magyar jegybanki tevékenységek és az önálló nemzeti bank létesítésének történeti csomópontjait. Különös hangsúlyt helyez ezek értékrendi megalapozottságára, a hazai pénzügytörténetben tetten érhető pénzügyi innovációkra. A 21. század összetett kihívások elé állít bennünket, világszerte új megközelítésmódot követel a gazdaságpolitikában és pénzügyekben. Ez Magyarországon megújult, innovatív és proaktív központi banki cselekvéshez vezetett. A jegybanki politika erős etikai és értékorientált alapokon képes megújítani a pénzügyi rendszert.

Bővebben

  • Teleki Bálint – Sasvári Péter – Urbanovics Anna

Az európai uniós ügynökségesedés kutatásának akadémiai háttere

Az európai uniós ügynökségesedés kutatásának akadémiai háttere

A legtöbb kutatási terület esetében rendkívül fontos annak akadémiai háttere. Az Európai Unió ügynökségei és az ügynökségesedési tendencia a kortárs európai uniós kormányzásnak jelentős, talán a legmeghatározóbb trendjévé vált. Ennek ellenére viszonylag kevés kutató foglalkozik ezzel a tudományterülettel. A kutatási területet jelentős részben egy egyetem- és intézményközi hálózat, a TARN fedi le. Jelen írásban megvizsgáljuk a területtel foglalkozó kutatók és intézmények tudománymetriai sajátosságait.

Bővebben

  • Balázs László

Az érzelmi intelligencia vizsgálata a szervezeti kultúra tükrében

Az érzelmi intelligencia vizsgálata a szervezeti kultúra tükrében

A tanulmányban bemutatott empirikus kutatáshoz 572 fő szolgáltatott adatot, összesen 26 iskolából. Az iskolák között 18 általános iskola, 7 középszintű képzőintézmény és 1 általános és középiskola szerepelt. A kutatás fő kérdése a pedagógusok érzelmi intelligenciájának mintázatára vonatkozott, arra, hogy az egyes intézmények oktatói az adott intézmény szervezetikultúra-típusának függvényében mutatnak-e eltérést az egyéni érzelmiintelligencia-mintázatukban. Vizsgáltuk, hogy a szervezeti kultúra milyensége hatással van-e az egyén érzelmiintelligencia-mintázatának alakulására. Az eredmények alapján elmondható, hogy adott szervezetikultúra-típussal rendelkező intézmény oktatói eltérő érzelmiintelligencia-mintázatokkal rendelkeznek. Az eltérő mintázat okaként sikerült azonosítani azon összefüggéseket, amelyek az iskola szervezeti kultúrája és az oktató(k) érzelmi intelligenciája között megragadhatók.

Bővebben

  • Elekes Andrea – Fenyvesi Éva – Pintér Tibor

Fenntartható szolgáltatások – A vendéglátás és a társadalmi fenntarthatóság

Fenntartható szolgáltatások – A vendéglátás és a társadalmi fenntarthatóság

A tanulmány egy szélesebb fenntarthatósági kutatási projekt keretében készült. A fenntarthatóság három (környezeti, társadalmi, gazdasági) dimenziója közül ezúttal a társadalmi fenntarthatóságra koncentráltunk. A vendéglátás és általában a szolgáltatások területén ezzel kapcsolatban két általános jelenség emelhető ki: a szürke-/ feketefoglalkoztatás, valamint a borravaló témaköre. Két olyan kérdéskör, ahol az egyenlőtlenség, mint például a nemek közötti egyenlőtlenség (akár a foglalkoztatási esélyeket/feltételeket, akár a jövedelmi eltéréseket tekintjük) a legkézzelfoghatóbb.

Bővebben

  • Szemereyné Pataki Klaudia

Kecskeméti foglalkoztatási helyzetkép, különös tekintettel a női foglalkoztatásra

Kecskeméti foglalkoztatási helyzetkép, különös tekintettel a női foglalkoztatásra

A tanulmány Kecskemét város foglalkoztatási helyzetéről, a munkaerőpiac fejlődéséről, illetve ebben az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának, kiterjesztési lehetőségeinek a kérdéséről értekezik. A publikáció Kecskemét foglalkoztatási helyzetének elemzése során kitér a potenciális munkaerő-tartalékok bevonására, a Covid–19 megjelenése előtt tett intézkedésekre. A munkaerő megtartása, a fluktuáció csökkentése szoros összefüggésben van a foglalkoztatás alkalmazottak szempontjából értékelt minőségével. Az Eurostat adatai alapján mért, a női foglalkoztatás és atipikus foglalkoztatás tématerületéhez kapcsolódó két mutató mentén a tanulmány következtetéseket von le Magyarország helyzetéről Szlovákiához viszonyítva, majd egy kecskeméti felmérés adatai alapján vizsgálja Kecskemét helyzetét a hazai átlaghoz képest. Ezután a kecskeméti munkáltatók véleményét összegezve világítja meg az atipikus foglalkoztatás munkaadók részéről felmerülő szempontjait.

Bővebben