Geostratégia az EU délkeleti kapujában

Polgári Szemle, 14. évf. 4–6. szám, 2018, 240–254., DOI: 10.24307/psz.2018.1218

Tózsa István intézetvezető egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közszervezési és Közigazgatástani Intézet (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Sallai János tanszékvezető egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészetelméleti és Történeti Tanszék (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Összefoglalás

A tanulmány a 2015 óta felerősödött, Európába irányuló ázsiai és afrikai migráció geo-stratégiai okait mutatja be. Térképekkel és műszaki határvédelmi adatokkal illusztrálva ismerteti a magyar kormány válaszintézkedéseit, annak hatásait, különös tekintettel az Európai Unió délkeleti határszakaszára és a schengeni határvédelemre. A tanulmány rávilágít az egész Európát érintő globális folyamat geostratégiai jelentőségére.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F22, J61, O15
Kulcsszavak: migráció, határvédelem, Európai Unió, schengeni övezet, geostratégia

Geostrategy at the EU's South-Eastern Gate

Summary

The study presents the geostrategic causes of Asian and African migration to Europe, which has increased considerably since 2015. Illustrated with maps and technical border protection data, it presents the Hungarian government’s response actions and their effects, with particular regard to the south-eastern border region of the European Union and the Schengen border region. The study highlights the geostrategic significance of the global process affecting Europe.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: F22, J61, O15
Keywords: migration, border protection, European Union, Schengen area, geostrategy


Bevezetés

Az Európai Unió fejlettebb régiói felé irányuló tömeges ázsiai és afrikai bevándorlással kapcsolatban a magyar kormány 2015-ben bevezetett intézkedései az elmúlt években heves politikai vitákat generáltak Európa-szerte. Hogyan módosult a nyugat-balkáni migrációs útvonal a magyar határvédelmi rendszer életbelépése következtében? Milyen globális geostratégiai környezetben zajlik a bevándorlás? Milyen következményei vannak az Unió délkeleti határzónájára? A tanulmány ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.

Az Európai Unió gazdasági motorja 2014-ben vitathatatlanul Németország volt, amely gazdasági erejét tekintve egész Európában vezető helyet foglalt el (1. ábra).

Európa első 13 legerősebb gazdaságú országa 2014-ben (GDP, Mrd USD)

2014 volt az első év, amikor az EU-28 GDP-je (18 437 Mrd USD) meghaladta az addig versenytárs nélküli globális szuperhatalomét, az USA-ét (17 528 Mrd USD) (2. ábra).

A világ első tíz gazdasági nagyhatalma 2014-ben (GDP Mrd USD)

Különös véletlen, hogy az amerikai „demokráciaexporttal” életre hívott arab tavasz következtében összeomlott líbiai és szíriai diktatórikus rendszerek helyén maradt polgárháborús, gyenge államhatalmú régiókból, valamint rajtuk keresztül, továbbá Pakisztánból, Irakból és Afganisztánból 2015-ben hirtelen felerősödött Európa irányába a migráció. A polgárháborúk és a globális felmelegedés gazdaságromboló hatására az ázsiai és afrikai régiókból tömegek keltek-kelnek útra a jóléti Európa, azon belül elsősorban éppen Németország (és Németországon keresztül Skandinávia) felé, a jobb megélhetés reményében.

Az afrikai és ázsiai szegénységi küszöb alatt élők száma egy hatalmas embertömegként tornyosul a magasabb életszínvonalon élő, de kisebb számú európai országok társadalmai fölé (3. ábra).

A modern kori népvándorlás tehát – jelen tanulmány szerzőinek véleménye szerint – egész Európát, de elsősorban az Európai Uniót fenyegeti. A migránsok fiatal életkora, neme (a későbbi családegyesítés reményében érkező férfiak) és tradicionális nagycsaládos modelljük egyrészt a demográfiai átrendeződés veszélyét jelentik az elöregedő európai társadalmakra. Szociális ellátásuk biztosítása is kettős veszélyt rejt magában. Egyrészt belső társadalmi feszültséget kelt, különösen a közép-európai uniós tagországok esetében, ahol a migránsok támogatási összege (havi ezer euró fejenként) jóval meghaladja az átlagjövedelmet (ennyi például egy egyetemi tanár havi nettó átlagjövedelme is). Másrészt a bevándorlók ellátásának extraterhe a tagországok hitelfelvételét, adósságállományát növeli. Mindez az állami kölcsönöket nyújtó nemzetközi pénzvilág érdekében áll. A nemzetközi adósságspirálba került országok nemzetállami törekvései szükségszerűen gyengülnek.

Asszociatív térkép, amely a világtérképen torzítással emeli ki a lakosság számát az egyes országokban és kontinenseken.

Kulturális értelemben a migránsok tömeges megjelenése az eltérő vallási, erkölcsi értékrend miatt megnehezíti mind a munkavállalást, mind a társadalmi integrációt. Gondoljunk itt a bevándorlók körében a nők alárendelt szerepére, az eltérő gazdasági etikára, az eltérő munkamorálra, a nyelvismeret hiányára és a keresztény „hitetlenek” elleni szent háborúra, amely a befogadó országban a helyhez kötődő identitás hiányában még a második generációs bevándorlók fiataljait is esetlegesen a terrorizmus felé sodorhatja (4. ábra).

Cui prodest?

Az Európai Unió vezetősége és az ENSZ támogatja a migrációt, annak várható hatásai (4. ábra) ellenére. Felmerül a geostratégiai kérdés, hogy ez kinek áll érdekében? Nyilvánvaló, hogy az uniós tagországoknak a bevándorlók ellátásával járó szociális-gazdasági megterhelése Németország esetében, a német gazdaság lelassításával az amerikai külgazdasági erők alapvető érdeke. Így, különösen az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével (Brexit) az Unió már nem jelent közvetlen gazdasági kihívást az USA globális szupergazdaságának. A többi tagállam és különösen a posztszocialista, gazdaságilag gyengébb közép-európaiak újabb hitelfelvételre kényszerülnének, hogy a bevándorlók ellátásával kapcsolatos kötelezettségüket teljesíthessék. Ez szintén az amerikai bázisú nemzetközi pénzvilág érdekét szolgálja, s egyúttal konjunkturális hatást is gerjeszt a világgazdasági válság elodázására. De vajon mi készteti a német politikai vezetőket a migráció támogatására?

Az Európába irányuló ázsiai-afrikai migráció komplex társadalmi hatásmechanizmusa a befogadó országokban

Az európai uniós német gazdasági hegemónia akkor tud teret nyerni – a két világháború után ezúttal békés úton –, ha a tagállamok a legerősebb uniós gazdaság javára lemondanának az önálló külügyről, és erőteljesen megindulnának az európai föderáció irányába. Ennek útjában az igen erős kultúrával rendelkező európai, keresztény nemzetállamiság eszméje áll. A nemzetállamiságot a nemzetközi hitelfelvételekkel, a belső demográfiai és vallási összetételük megváltoztatásával lehet gyengíteni úgy, hogy a bevándorló, virulens kultúra minden uniós országban lehetőleg homogén (iszlám) legyen. A német politikai vezetés szerint néhány millió migráns németországi befogadása és eltartása – valamint néhány további millió migráns rákényszerítése a tagállamokra – az ára annak, hogy Németország az Európai Unió egyedüli és irányító ereje legyen nemcsak gazdasági, de szociális téren is. A német Európai Unió – különösen, ha a franciák is kilépnek egy francia mediterrán és észak-afrikai unió létrehozásának céljával – akkor lehet az Amerikai Egyesült Államok méltó gazdasági partnere és kihívója, ha gazdaságpolitikailag egységes föderációvá válik, olyan neoliberális „nemzetállamokkal”, amelyek megelégednek a kulturális autonómiával.

Magyarország geostratégiai helyzete

Jelenleg az Európai Unió 28 országa közül 6 ország (Egyesült Királyság, Írország és Ciprus, valamint a legkésőbb csatlakozott Románia, Bulgária és Horvátország) nem tagja a schengeni határőrizeti övezetnek. A nem uniós tagállamok közül viszont Svájc, Norvégia és Izland tagja Schengennek. A schengeni egyezmény hatálya alá tartozó országok között a munkaerő és a tőke szabad áramlása az országok közötti határellenőrzés nélkül valósul meg.

Ha az 5. ábrát tekintjük, geostratégiai vonatkozásban azt látjuk, hogy az Unió messze legsebezhetőbb pontja a görög szigetvilág, amely nincs szárazföldi összeköttetésben egyetlen schengeni országgal sem, és a szigetek gyakorlatilag megvédhetetlenek határőrizeti szempontból. 2015-ben valóban itt indult meg a tömeges migráció Németország felé Törökország felől. Mivel Görögország meg sem próbálta betartani a számára betarthatatlan dublini egyezményt a bevándorlók kezeléséről, regisztrációjáról, elosztásáról, a migránsok szabadon vonultak tovább Macedónián és Szerbián át Magyarország, Ausztria, Németország irányába. Ezzel egyidejűleg a közigazgatási káoszba süllyedt Líbián át, tengeri útvonalon, olaszországi belépéssel megindult a tömeges népvándorlás Afrika szárazsággal és globális felmelegedéssel sújtott Száhel övezetéből. Olaszország ugyan megpróbálja kezelni a bevándorlást, de gátat vetni nem tud neki, és egyre nagyobb terhet jelent számára.

Mivel addig, amíg az Unió nem kényszeríti a tagállamait a menekültek kötelező és felső határ nélküli befogadására, a migránsok elsődleges desztinációja a „tejjel-mézzel folyó Kánaán,” Németország, illetve a skandináv országok és az Egyesült Királyság. Ez az Unióban Görögország felől északnyugati, Olaszország felől északi vándorlási útvonalat jelent. Ezért egyelőre Románia és Bulgária, valamint Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország nem képez migránsdesztinációt. A schengeni zónából is csak Magyarországot mint átjárót, tranzitországot érinti Ausztria és Németország felé. Az 5. ábra térképen látható, hogy a két uniós, de nem schengeni tag, Románia és Horvátország között egy korridor „kínálja magát” Magyarország felé, ahol a további szabad és kontroll nélküli mozgás reményében tudnak belépni a Németország felé tartó migránsok az Unióba. Amikor Magyarország a határvédelmi rendszerét életbe léptette, hogy megfeleljen az uniós és schengeni kötelezettségvállalásainak, ezt a török–görög irányból érkező migránsáradatot nyugatabbra kényszerítette, hogy azok Horvátországon át próbáljanak Szlovéniába – és így a schengeni övezetbe – jutni.

Látni kell azonban, hogy ha az Európai Unió vezetői, a jelenlegi szándékuk szerint, kötelezővé teszik minden tagországnak a bevándorlók befogadását, Románia, Bulgária és Horvátország ugyanúgy ki lesz téve a befogadás teljesítésével járó, belső társadalmi feszültségeknek. A migránsok havi ezereurós járandóságának vásárlóereje ugyanis ezekben a közép-európai országokban magasabb, mint Nyugat-Európában. Azt az érvelést, miszerint a bevándorlókra mint munkaerőre lenne szükség Európában, az eddigi felmérések nem igazolták, mert a migránsoknak csak kis része állt munkába egy év alatt.1

Schengenre hangolva

Az Európai Unió és határőrizeti rendszerének (schengeni zóna) országai

Magyarország a rendszerváltás után az euroatlanti irányba fordult, és felkészült a NATO-, EU-, Schengen-csatlakozásra (Sallai, 2001). Közben több migrációs hullám érte el Magyarország határait, így 1989-ben román és NDK-invázió, majd a 90-es években a jugoszláv polgárháború és a boszniai események elől vagy a miatt menekülők jelentkeztek a déli határokon, amelyeket az akkori politikai vezetés, a rendészeti erők, főleg a Határőrség kezelni tudott. Később az afgán események miatt jelentkeztek a keleti határokon nagy számban menekültek, migránsok (Kobolka–Ritecz–Sallai, 2003). Közben a schengeni felkészülés időszakában a rendelkezésre álló eszközök, valamint EU-s támogatások révén modernizálták a Határőrséget, személyállományát főleg német tapasztalatokra és kapcsolatokra alapozva készítettek fel (Sallai, 1999; Masika–Harmati, 1999).

E folyamat részeként 2004-ben EU, majd 2007. december 21-én Magyarország teljes jogú Schengen-tag lett. Ennek következtében a belső határokon felszámolták a határforgalom-ellenőrzést, és megerősítették a külső határok védelmét, felügyeletét.

2008-tól elsősorban a világpolitikai események folyamatosan újabb és újabb biztonsági kihívások elé állították a magyar (EU-Schengen) külső határok őrzőit (2008-as világválság; válsággócpontok: Irak, Pakisztán, Afganisztán; 2011-es arab tavasz kettős negatív hatása: a védőernyő felszámolása Afrika felől, illetve a migrációkibocsátó országok részéről katalizátorszerep; elhúzódó szír polgárháború; globális felmelegedés). Az embercsempészés „jó biznisz”-ként jelentkezett.

A 2015-ben jelentkező migrációs krízis során, a külső határon a teljes évben befelé irányuló tiltott határátlépések száma több százezerre növekedett. Ezzel párhuzamosan megnőtt az embercsempészek tevékenysége is. A migrációs hullám addig tartott, amíg Magyarország kormánya le nem zárta a határokat. A magyar–szerb határ kerítéssel történő lezárásának utolsó momentuma volt a Röszke közúti határátkelőhelyen illegálisan bejutni szándékozó személyek előtt az átjárás lehetőségének felfüggesztése.

Migránsútvonalak Magyarországon: 2015. január 1. – szeptember 15.

A 6. ábrán látható vastag nyilak a migránsok tömegét és útvonalát jelképezik. Jól látható, hogy a déli magyar–szerb határról belépve, Budapestet érintve, Győr–Hegyes-halom térségében hagyták el az országot, és mentek tovább Németországba. A vékonyabb nyilak a délkeleti, keleti, alacsonyabb intenzitású migrációs irányt jelzik. A nagy migrációs nyomásra a magyar kormány a szerb határon2 történő „ ideiglenes biztonsági határzár” (IBH), népiesen „kerítés” vagy „vasfüggöny” megépítésével válaszolt, ezért a migrációs nyomás nyugati irányba terelődött, és új menekülő útvonalat keresett.

Magyarország déli határszakaszán két lépcsőben közel 300 km hosszan épült ideiglenes biztonsági határzár, az első sor kerítés felépítése a következő:

A vertacél oszlopos határzár általános műszaki jellemzői:

  • 2,5-3 méterenként elhelyezett vert oszlopok (az utólag épített szakaszok esetében 5 méterenként);
  • vízszintes merevítők általánosan minden 10. közben, ferde merevítők minden 10. és 11. közben elhelyezve, iránytörésekben két irányban;
  • kerítésfonat a magyar oldal felőli síkon elhelyezve, 3 szál 4 mm-es feszítőhuzalon; – az oszlopok tetején a szerb oldal felé hajló hattyúnyakak készülnek, melyeken 1 szál 3,1 mm-es feszítőhuzal fut;
  • a feszítőhuzalon és hattyúnyakakon 1 sor NATO-dróthenger;
  • a merevítések rögzítése bekötőlemezzel, helyszíni lőtt szeges megoldással történik; – gépjárműkapuk 10 kilométerenként, személykapuk 2 kilométerenként;
  • a vertacél oszlopos határzár szerb oldalán kiegészítő védelemként a gyorstelepítésű határzár szerinti akadály épült.

Gyorstelepítésű határzár:

  • 2,5 mm átmérőjű, 3 m hosszú vert betonacél cövekek 5 méterenként;
  • 3 sor 3,1 mm feszítőhuzal;
  • 3-4 sor NATO-dróthenger egymás felett elhelyezve;
  • betonacél cöveken Y magasító a 4. sor pengésdrót felhelyezéséhez;
  • személykapuk 2 kilométerenként.

A kerítés szerkezetét földbe vert acéloszlopok adják (C140 profil – 4,5m). Az oszlopok 1,5 méter mélyre leverése speciális cölöpverő gépekkel történik, így a kerítésoszlop magassága 3,0 méter. A fennmaradó 3 méteres szakasz tetejére valamennyi oszlopon hattyúnyakat és pengés dróthengert helyeztek el. A drótháló 3 méter magas, és a lefonása 15 méter hosszúságban történik. A drótháló anyaga 2,5 mm átmérőjű horganyzott acélhuzal. A keresztirányú merevítés C140-es szelvényekből készül, a két végén csomólemezekkel és lőtt szeges technológiával rögzítve, minden tizedik oszlopközben vagy töréspontonként telepítve.

A kerítésre, a rendőrségi igények szerint, gyalogoskapukat és gépkocsi áthajtására alkalmas kapukat építettek be. A kerítés szerb oldalán betonvas oszlopok állnak egymástól 5 méter távolságra, és ehhez vezetődrót segítségével rögzítik egymás fölé a 3-4 sor pengésdrótot.

A szerkezeti alapanyagok MSZ EN 10025 szabvány szerinti, S235JR minőségben, az MSZ EN ISO 1461:2000 szabvány szerinti tűzihorgany bevonattal készülnek a korrózió ellen.

A vezérdrótok feszítése GRIPPLE feszítőszemekkel történik. A drótfonatot és a vezérdrótot horganyzott acélfülekkel, lőtt szeges technológiával rögzítették a szerkezeti elemekhez; valamint a drótfonatot RAPID galvanizált kapcsokkal a vezérdróthoz, 30 centiméterenként. A drótfonat és vezérdrót horganyvastagsága 60-80 g/m2, szakítószilárdsága 450-550N/mm2. A NATO-drót BTO-22 szabvány szerinti, préselt acélpengékkel készült (Vájlok, 2016).

Migránsútvonalak Magyarországon 2015. szeptember 17. – október 17.

A 7. ábrán jól látható, hogy a migráció útvonala a szerb–magyar határról 2015. szeptember 17., a kerítés felépítése után a horvát–magyar határra terelődött. De jelzi azt is, hogy kis létszámban ugyan, de továbbra is próbálkoztak bejutni illegális módon a szerb–magyar határon. Erre a nyomásra a kormány a horvát3 határon is megépítette a „kerítést”, ami továbbterelte nyugati irányba a migránsok tömegét, akik Németországba, Nyugat-Európába akartak eljutni. A 8. ábra a horvát határon felhúzott kerítés utáni helyzetet szemlélteti, amelyben jól kirajzolódik a migránsok Szlovénia, Ausztria felé fordulása. Később a határőrizet és a migráció elleni fellépés szigorítása (8 km-es zóna bevezetése, mélységi ellenőrzés fokozása) következtében a napjainkat is jellemző helyzet alakult ki (9. ábra).

Napjainkra a román viszonylat megerősödött; Szerbiából illegálisan Romániába mennek, és mivel ott nincs kerítésünk, onnan próbálnak meg átjutni Magyarországra. Ehhez kapcsolódik egy nagyon vékony nyíl Horvátország irányából, közvetlenül a Duna kifolyása mentén, ugyanis ebbe az irányba is elindult némi vándorlás Szerbiából Horvátország felé, és onnan az ártéri területen Magyarországra.

Összegezve megállapítható, hogy a migráció elleni fellépés eszköze három nagy pilléren alapul.

Az 1. pillére a műszaki határzár kiépítése szerb és horvát viszonylatban (155 + 140 km-en). Ehhez kapcsolódott viszonylatonként 2-2 tranzitzóna kialakítása, amelynek célja, hogy a külső határon döntsük el, ki az, aki valóban menekültstátuszra vagy oltalmazásra szorul, és aki nem ilyen, azt tartsuk távol az EU (SCH) térségétől.

Migránsútvonalak Magyarországon 2015. október 18. – 2016. április
Migránsútvonalak Magyarországon 2017-től

A határőrizet hatékonyságát fejlesztendő, valamint a határőrizetet ellátó állomány komfortérzetét növelő intézkedések körében került sor határőrizeti magasfigyelők és esőbeállók telepítésére. A teljes magyar–szerb határszakaszon mintegy 158 magasfigyelőt és 127 esőbeállót állítottunk fel. A nyár végén telepített magasfigyelők tekintetében sor került azok szélmentesítési, téliesítési átalakítására is. A téliesítés során szél elleni szigetelőréteget kapott a magasfigyelő oldala, csúszásbiztossá alakították a feljutást biztosító falétrát, valamint a magasfigyelő szél és csapadék elleni védelmet, de láthatóságot is biztosító plexiburkolatot kapott.

Az elektromos áram határszakaszra való eljuttatása több új fejlesztést is lehetővé tett. Egyrészről 2016 tavaszán megkezdődött egy technikai és elektronikus védelmi rendszer kiépítése a meglévő ideiglenes biztonsági határzáron, amely a teljes határszakaszt folyamatos megfigyelés alatt tartó intelligens (mozgásérzékelő szenzorral ellátott) kamerarendszert, világítást, hangfigyelmeztetést és passzív optikai rezgésérzékelőt tartalmaz. Ennek következtében 193 telepítési helyszínen 297 lézerkamerát és 89 hőkamerát helyeztek el, ezek rendszerbe állítása 2017-ben is folytatódik.

A 2 pillér a megfelelő jogi alapokat biztosítja, így a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelését és kihirdetését, a honvédség alkalmazásának lehetőségét a schengeni határok őrizetében, a tranzitzóna kialakítását és alkalmazását, a Büntető törvénykönyv szigorítását.

A 3 pillér a humán erőforrással való megerősítést jelentette, így a Határrendészeti Igazgatóság megalakítását, megerősítő erők (saját, honvéd vagy külföldi, például visegrádi 4 ország) alkalmazását a határőrizetben.

Ez a hármas egység (technikai, jogi és humán) együttes bevezetése hozta meg az eredményeket.

Ami a földrajzi megközelítést illeti, itt is három zónáról beszélünk.

Az első zóna közvetlenül a határterületre fókuszál a határtól 8 km-es sávban.

A második zóna a 8–20 km-es sáv.

A harmadik az ország mélységében lévő teljes terület.

A fenti intézkedések és fejlesztések jelentős előrelépést jelentenek a hatékony határőrizet végrehajtása érdekében. A hatékonyság egyrészről az új technológiáknak köszönhetően gyorsabb és rugalmasabb reagálást tesznek lehetővé, másrészt biztosítják majd a legköltségesebb élőerő érezhető csökkentését is a határon.

A magyar rendészeti szervek számára a legnagyobb gondot az jelentette, hogy nem működnek a visszafogadási egyezmények, illetve továbbra sem érthető, hogy Görögországba miért nem lehet visszaküldeni azt, aki ott lépett be először az EU területére. Dublini egyezmények nem funkcionálnak. Ráadásul Szerbia sem fogad vissza senkit, így a magyarok oda sem tudnak senkit visszatoloncolni. Ilyen körülmények között Ausztriából pedig addig nem fogadnak senkit vissza, amíg nem bizonyították, hogy Magyarországon lépett először az EU területére a külföldi.

Magyarország védi európát?

A nemzetközi pénzvilág és a multinacionális gazdasági érdekek érvényesülése nem számol a globális folyamatok következményeivel, ahogy a rákos sejtek terjedését sem gátolja az, hogy a szervezet elpusztulásával ők is elpusztulnak.

Asszociatív térkép, amely a világtérképen torzítással emeli ki a szegénységi küszöb (napi 1,25 USD) alatt élő népesség számát

A 10. ábra térképe azt ábrázolja, hogy a szegénységi küszöb alatt élő tömegek volumene milyen ijesztő mértékben haladja meg a jóléti társadalmakban – beleértve Oroszországot is – élők együttes számát! Ennek az ázsiai és afrikai tömegnek nincs mit veszítenie: a médiából látják a jóléti nyugati társadalmak kényelmét és pazarlását; jogosan kérnek ebből részt ők is. Ha a szülőföldjükön nem kínálkozik megélhetés számukra, útrakelnek, és nem állítja meg őket sem Törökország hadserege, sem a magyar kerítés.

A 11. ábra azt szemlélteti, hogy mi vonzza a mélyszegénységben élő afrikai, ázsiai lakosságot az USA és Európa felé. Az elfogyasztott termékek, termények és igénybe vett szolgáltatások átszámíthatók az úgynevezett ökológiai lábnyomra, és így összehasonlíthatóvá válnak a jóléti társadalmak és a szegény régiók országai.

Ehhez hasonlóan ábrázolja a 12. ábra a világ nagy regionális különbségeit, amit az egyes országokra vetített GDP fejez ki. Az európai tömbben sötét színnel kiemelt Magyarország nagyságát, gazdasági dimenzióját tekintve jelentéktelen tényező, és nem alkalmas egy modern kori népvándorlás megakadályozására. Mégis utat mutat az egyetlen olyan irányba, amelyben az európai kultúra fenntartható. Ebben már van felelőssége Oroszországnak is, amely ízig-vérig európai ország, de hatalmas nyersanyag- és energiatartalékokkal rendelkezik Észak-Ázsiában (Szibériában). Mint európai nagyhatalom, ő is felelős azért, hogy Európa megmarad-e európainak – ha már Európa legerősebb gazdasági hatalma, Németország és az Unió, illetve annak gazdaságpolitikai vezetői feladják az európai pozíciók védelmét. Mert a 10., 11. és 12. ábra vizuálisan kitűnően szemléltetik, hogy az egyébként is – Észak-Amerikához képest – nagyon nehezen vagy egyáltalán nem védhető Európa áldozatul esik a globális kiegyenlítődést célzó folyamatoknak.

Asszociatív térkép, amely a világtérképen torzítással emeli ki a fogyasztás ökológiai lábnyomban kifejezett nagyságát az egyes kontinenseken
Asszociatív térkép, amely a világtérképen torzítással emeli ki az egyes országok gazdasági fejlettségét reprezentálni hivatott GDP-t a kontinenseken

Összefoglalás

Az 5. ábra egyben olyan geostratégiai helyzetet mutat be, amelyről világosan látszik, hogy a görög Schengen-tagság elhamarkodott intézkedés volt, Görögország, amint az elmúlt években bebizonyosodott, sok ezer egymáshoz, a kis-ázsiai partokhoz közel fekvő szigetével védhetetlen az illegális migráció esetén. Még az olasz félsziget is jobban védhető, tekintve, hogy csak több száz kilométeres tengeri úton érkezhetnek illegális bevándorlók. Az Európai Unió délkeleti részének védelme geostratégia szempontjából egyértelmű: Szlovénia, Magyarország. Ilyen tekintetben Románia és Bulgária csak pufferzónát jelenthet. Még ha Horvátország, sőt a távolabbi jövőben esetleg az Unióba belépő Montenegró és Albánia is tagja lenne a schengeni határőrizeti zónának, az Adriai-tenger szigetekkel tarkított partvidéke éppen olyan nehezen kontrollálható lenne, mint Görögországé. A magyar kerítésépítés és sikeres határvédelem tehát nem a múltnak vagy a jelennek, hanem a jövőnek épült ki.

Jegyzetek

  • 1. More than 400,000 asylum seekers were registered with employment agencies, but only 34,000 got work. (Több mint 400 ezer menedékkérő jelentkezett be a munkaközvetítőknél, de csak 34 ezren álltak munkába.) Kroet, 2016.
  • 2. Szerb határszakasz (163,3 km hosszú összefüggő műszaki határzár): Csongrád és Bács-Kiskun megye területén 163,3 km hosszan vertacél oszlopos biztonsági határzár kialakítása történt; természetes akadály (pl. folyó): 11,7 km.
  • 3. Horvát határszakasz (133 km hosszú összefüggő szárazföldi műszaki határzár): Somogy és Zala megye területén összesen 53 km határzár kialakítása történt; 36 km hosszan gyorstelepítésű drótakadály (GYO-DA) és vertacél oszlopos határzár; 17 km-es szakaszon csak GYODA épült. Baranya megyében összesen 80,44 km-en létesült határzár: 76,1 km hosszan vertacél oszlopos biztonsági határzár; 4,34 km hosszan csak GYODA épült.

Felhasznált irodalom

Kobolka István – Ritecz György – Sallai János (2003): A Magyar Köztársaság államhatárának ezredfordulós kriminálföldrajza. Szakmai Szemle, 1. sz., 33–41.
Kroet, Cynthia (2016): Most Migrants in Germany Fail to Get Jobs. Politico, 19 December, http://www.politico.eu/article/most-germany-migrants-fail-to-get-jobs-unemployment/
Masika Edit – Harmati Gergely (1999): Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában: bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest.
Sallai János (1999): A schengeni egyezmény felépítése, tartalma és végrehajtásának tapasztalatai. Rendvédelmi Füzetek, 5. sz., Rendőrtiszti Főiskola, Budapest.
Sallai János (2001): A Schengeni Egyezmény és a magyar határőrizet. Európai Tükör, 6. évf., 5. sz., 65–100. Vájlok László (2016): A határbiztonsági rendszer hatékonyságát növelő infrastrukturális, műszaki és technikai fejlesztések 2016. évben. In: Évkönyv. ORFK Budapest, 1–4.