Recenzió Birher Nándor – Bertalan Péter Hálózatokban című tanulmánykötetéről

Falus Orsolya PhD, nemzetközi rektorhelyettes, Tomori Pál Főiskola (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Összefoglalás

Globális világunkat hatalmas gazdasági, politikai kommunikációs hálózatok kohéziós ereje tartja össze és működteti. A hálózatok finomhangolása fontos szerepet játszik abban, hogy a jelenlegi gazdasági válságot kisebb kataklizmákkal el tudjuk kerülni.

Review of In Networks, a Book by Nándor Birher and Peter Bertalan

Summary

Our global world is integrated and operated by the cohesive forces of powerful economic, political and communication networks. Fine-tuning these networks plays an important role in our efforts to avoid the current economic crisis with the smallest possible smashes.


Korunk problémái között elsőként sorolják fel a szociológusok, pszichológusok a közösségi magányosságot, az élő emberi kapcsolatok hiányát. Mivel minden mindennel összefügg, ez a riasztó jelenség ok és okozat is egyben, hiszen egy másik típusú hálózat, az interneten keresztül épülő virtuális kapcsolati háló megerősödése figyelhető meg az előbbi rovására. A „Nagy Testvérnek” időközben kistestvérei is születtek: az alany egyszerre megfigyelt és megfigyelő hálózati személy. Születésünk pillanatában különféle kötőerejű hálózatok részeseivé váltunk, amelyet ki tudatosan, ki öntudatlanul él át. Az öntudatra ébredés az élhető világ kialakításának alapfeltétele: időt és energiát kellene fordítanunk a hálózati alapú baráti kapcsolatok ápolására, a szeretetre, a szerelemre. Ezek együttesen az egészséges társadalmi lét „immunrendszere”, védhetik, segíthetik az embert, amikor a pénz- és érdekalapú kapcsolatai egy kihívás esetén azonnal megrendülnek, felbomlanak.

Problémáink hálóiban vergődve mára már meghaladottak az olyan közhelyek, mint: „kicsi a világ”, „a hálózat csapdájában”, valamint a „minden mindennel összefügg”. A 21. század elejének valóban egyik legizgalmasabb felfedezése, hogy minden hálózat, rendszer azonos szervező elv alapján jön létre, és uniformizálható szabályok révén működik. A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértése révén olyan – az emberiséget foglalkoztató – kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása, vagy akár az emberi társadalom különböző aktuális gondjainak megoldása.

Hazánkban néhány évvel ezelőtt aratott sikert és okozott megdöbbenést Barabási Albert László, USA-ban élő magyar származású fizikus, matematikus hálózatelméleti munkája, a Behálózva című könyv. A hálózatkutatás azóta itthon is népszerűvé és aktualitássá vált. 2014. június 6-án mutatta be Antalóczy Péter egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja Birher Nándor és Bertalan Péter Hálózatokban című tanulmánykötetét Budapesten, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

Aki Birher Nándor és Bertalan Péter legújabb tanulmánykötetét kézbe veszi, nemcsak hogy nem csalódik, de számos aspektusból jóval többet is kap a várt hálózatelméleti elemzéseknél. A szerzőpárosnak nem ez az első közös kötete. 2004-ben a Jel Kiadó gondozásában jelent meg A paradigmák áldozatai című egyházpolitikai-történetfilozófiai tanulmányaik gyűjteménye. A könyv lektora dr. habil Gyarmati György egyetemi docens, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója volt. Bertalan Péter ProvidaMater.Egyrejtőzködőenciklikamagyarországiutóéletecímű, 2009-ben kiadott könyvének előszavát pedig Birher Nándor írta.

Birher Nándor a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem Államés Jogtudományi Karának egyetemi docense, ügyvéd. Bertalan Péter történész a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának tanszékvezető egyetemi docense. Fő kutatási területe az egyházi szervezetek hálózatainak feltárása. Az 1947-es pápai enciklika, a ProvidaMatercímű kötetében az 50-es évek egyházainak és rejtőzködő alrendszereinek működését, az ezeket nyomon követő titkosszolgálati eszközöket, a mindezeket körülvevő „fortélyos félelmet” mutatta be.

A jelen tanulmánykötet írásai a hálózatkutatás úttörői által már több mint egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazott alapkérdéseken túli új, eddig feltérképezetlen hálózatok irányába mutatnak. Jogelméleti-jogtörténeti gyökerekből – mint a „viszonyokban élünk”, „tetteinknek következményei vannak”, „mindent megtehetsz, ami nem tilos” – kiindulva napjainkra a globalizáció, a modern piaci viszonyok által meghatározott másfajta hálózati szerveződések fejlődtek. A kötetben szereplő tizenkét tanulmány mindegyike legalább egy szokatlan, izgalmas szempontot villant fel az adott hálózatok elemzési lehetőségeiből.

A jogi, gazdasági, szociológiai és nyelvészeti példák tanulsága, hogy a hálózatosodás korunkban elkerülhetetlen folyamat. A társadalom új modellje ugyanis a klasszikus hierarchikus felépítés helyett a hálózatos, komplex modelleket állítja előtérbe. A szereplők folyamatosan változnak, azonban a szerepeikről kiderül, hogy azok egy racionálisan leírható szövegkönyv részei. Jelen kötet erénye, hogy ezt a szövegkönyvet elemzi többféle új szempontból: hogyan alakulnak ki a szabályok a közösségekben; a (politikai) hatalom beleavatkozik-e ezekbe a szabályalkotási folyamatokba, vagy a közösség maga hozza létre azokat a hatalmi centrumokat, amelyektől később a szabályait várja; mi történhet, ha a (politikai) hatalom teljesen más szabályokat alkot, mint amilyeneket a közösség elvár; a szabályok visszahatnak-e a közösségekre?

Természetesen hasonló kérdések vetődnek fel akkor is, amikor arról gondolkodunk: az egyén azért mond-e le a saját szabályozó hatalmáról a jogalkotó javára, mert így tudja önmagát legjobban megvédeni, vagy pedig azért korlátozza a saját hatalmát, mert csak másokkal együtt – kooperálva – tudja önmagát is kibontakoztatni? Az első esetben a jog születésénél és működésénél „farkastörvényeket”, a második esetben viszont ösztönös együttműködési készséget találunk. A következményeket tekintve egyáltalán nem mindegy tehát a kiindulópont helyes meghatározása.

A Hálózatokbancímű tanulmánykötet szerzői mindketten kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi hálózatok peremére szorult, a hálózatokba nehezen integrálódó kisebbség, a roma etnikum helyzetére. Bertalan Péter rámutat: a már meglévő, működő oktatási, termelési, urbánus hálózatokba a cigányság hatékonyabban épülhet be, amennyiben kialakítja a saját identitását, önazonosság-tudatát, amely végső soron maga is hálózatosodást tételez fel.

A tanulmánykötet szemlélete egyszerre modern és történelmi. Bemutatja, hogyan alkot ( jog)szabályokat a posztmodern társadalom, milyen kölcsönhatásban állnak egymással társadalom és technológia, ugyanakkor külön fejezetben Szent Pál missziós munkáját is elemzi a hálózatkutatás szemszögéből. Kiderül, hogy a 100 000 lakosú Korintus „kritikus tömegének” mint a hálózatosodás egyik alapkritériumának – hirdetett ige a Római Birodalom hierarchiájában továbbterjedve egy ezerötszáz éven keresztül államvallásként funkcionáló hálózatot hozott létre.

A hálózat nem érték, hanem realitás: hatása lehet pozitív és negatív egyaránt. Birher Nándor egy helyen Bubert idézi:

„…én is látom, hogy az államot már nem vezeti senki, a fűtők még rakják a szenet, de a vezetők már csak látszólag irányítják a tovarobogó gépeket. […] Szószólói kioktatnak: a gazdaság veszi át az állam örökét, te pedig tudod, hogy nincs mit örökölni, csak a vadul burjánzó Az zsarnokságát, amelynek súlya alatt az Én, amely uralkodni egyre kevésbé képes, még mindig azt álmodja, hogy ő parancsol.”1

A Hálózatokban című könyv egyben csörgő ébresztőóra is a hálózatokban szunyókáló olvasó kezében. Hálóink legyenek alkalmas munkaeszközök; ne legyenek láthatatlanok, ne akadályozzanak szükségtelenül a mozgásunkban, ne fonjanak körénk új zsarnokságokat.

Birher Nándor – Bertalan Péter: Hálózatokban. OKTKER Kft. – Nodus Kiadó, Veszprém, 2014, 221 oldal.)

Jegyzetek

  • 1. Idézet Martin Buber: Én és te. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999, 54. o.