Archívum

2012. december - 8. évfolyam, 3-6. szám

Prepared for Growth

A recurrent memory of my childhood is the releasing of villages blocked by snow in the Bakony Mountains. Large snowfalls stopped life. Neither the baker’s nor the milkman’s car or the ambulance had access to the villages. And people could not reach the nearby towns, Pápa, Győr or Veszprém by bus to work on shifts. The roads were impassable. Then came the army land rovers. They were equipped with snowploughs. They opened the road to the outside world. Life could re-start.

Bővebben

Növekedésre felkészítve

Gyermekkorom rendre visszatérő téli emléke a hó által elzárt bakonyi falvak kiszabadítása. A nagy havazások miatt megállt az élet. A kenyeres autó, a tejeskocsi, a mentő nem tudott bemenni a falvakba. Ellenkező irányba az emberek sem tudtak Pápára, Győrbe, Veszprémbe menni a busszal, a műszakra. Járhatatlanokká váltak az utak. Aztán jöttek a honvédség terepjárói. Az elejükre hóeke került. Utat nyitottak a külvilágra. Elindulhatott az élet.

Bővebben


Szemelvények az állam- és közigazgatás-tudományból

  • Giday András

Életciklus-szemlélet és a társadalombiztosítás bevételei

http://www.flickr.com/photos/alexpanoiu/

Magyarország alacsony foglalkoztatottsági rátájának egyik oka az, hogy a 25 év alattiak, illetve az 55 felettiek és kisgyerekes anyák körében alacsony a foglalkoztatottság. Ezeknek a rétegeknek hátrányos a munkaerő-piaci pozíciója. Egyrészt még be kell tanítani őket az adott munkakörbe, de a másik oldalon a munkaadójuk kevesebb ideig tudja őket foglalkoztatni (nyugdíjazás, kisgyerekkel való otthon maradás vagy a fiatalok átlagosan magasabb fluktuációja miatt). Azaz a munkaerőpiacra való belépés (bennmaradás) externális jellegű költségei magasabbak. Ezek részbeni átvállalása emelheti a foglalkoztatást. Ennek eszköze, hogy 2013-tól Magyarországon – egyszerű rendszer mellett – alacsonyabb társadalombiztosítási elvonásokkal terhelik az érintettek foglalkoztatását. A cikk bemutatja a 25 év alattiak, illetve az 55 év felettiek alkalmazására ösztönző tb-járulékbeli kedvezményeket az európai OECD-országokban.

Bővebben

  • Nyikos Györgyi

Végrehajtási intézményrendszer a kohéziós politikában

Végrehajtási intézményrendszer a kohéziós politikában

Az új 2014–2020-es költségvetési időszak előkészítése zajlik minden területen: nemcsak a költségvetési egyeztetések, hanem az ágazati jogalkotás, így a kohéziós politika új rendszerének kialakítása is folyamatban van. Új megközelítés jegyében alakulnak a szabályok, az eredményorientáltság kerül a középpontba, ami kultúraváltást igényel az intézményrendszer működésében. A ter vezési, programozási feladat átgondolása mellett jelentkezik az a kérdés is, hogy milyen intézményrendszer szükséges a végrehajtási feladatok ellátásához, szükséges-e és milyen átalakítása a jelenlegi szer vezeteknek, illetve milyen tényezők befolyásolják a kohéziós végrehajtási intézményrendszer struktúráját.

Bővebben

  • Szigeti Cecília - Borzán Anita

Lokális ökológiailábnyom-számítás, kritikák és jó gyakorlatok

http://www.flickr.com/photos/54544400@N00/

A makrogazdasági teljesítmény mérésének, a GDP-nek a reformja, korrekciója és kiegészítése az elmúlt évek egyik legfontosabb közgazdasági, gazdaságpolitikai feladata. Az egyik legismertebb alternatív mutatót, az ökológiai lábnyomot 20 éve használják, fejlesztik a kutatók és gyakorlati szakemberek. Az ökológiai lábnyom mutató elismertsége a különböző alkalmazási területeken nagymértékben eltér egymástól, míg globális szinten a „fenntarthatatlanság” legjobb mutatójának tartják, a területi (spatially) alkalmazását több oldalról is kritika éri. Elismertsége a Stiglitz–Sen–Fitoussi-tanulmány óta folyamatosan nő, ugyanakkor a módszertani, standardizációs problémák, adatgyűjtési hiányosságok miatt a mutató pontossága megkérdőjelezhető. A hibás, pontatlan adatok alapján levont következtetések és politikai döntések nem vezethetnek a várt eredményre, rosszabb esetben súlyosbíthatják a helyzetet.

Bővebben

  • Bódi Stefánia

Bibó István gondolatai a régió és a demokrácia kapcsolatáról

commons.wikipedia.org

Bibó István a 20. század meghatározó politikai gondolkodója, jogásza volt. Ebben a tanulmányban a szerző célja, hogy összekapcsolja Bibó István demokráciáról vallott nézeteit a közép-kelet-európai régió elemzésével. Bemutatja a tanulmányban Bibónak a régió antidemokratikus jellegéről vallott gondolatait, a konfliktus eredőit, a korabeli viszonyokat, miközben igyekszik a középpontba állítani Bibó István elemző egyéniségét.

Bővebben

  • Eperjesi Zoltán

Az Európai Unió versenyképessége a globális kihívások közepette

http://www.flickr.com/photos/87913776@N00/

A pénzügyi gazdasági válság egyre inkább arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy a kohézióval szemben a versenyképességének növelésére helyezze a fő hangsúlyt. A tanulmány első részében mutatom be azt az öt mechanizmust, amelyek segítségével az Európai Uniónak lehetősége lenne jobban helyt állni a globális világgazdasági versenyben. A túlélésért küszködő európai integrációnak komoly stratégiai lépéseket kell tennie az elhúzódó világgazdasági válság kezelésére, ha nemcsak a jelenlegi élbolyt követő, és ahhoz alkalmazkodni próbáló politikáját kívánja folytatni. Ezt követően ismertetem az Unió fenntartható, belső növekedését célzó Európa 2020 stratégiát. A tanulmány utolsó fejezetében, a 2007–2013-ig terjedő pénzügyi időszak elemzésével igazolom, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikája a versenyképesség erősítésére irányul, aminek következménye a kétsebességű Európa megszilárdulása.

Bővebben

  • Besenyei Mónika

Divat-e még a fenntarthatóság?

http://www.flickr.com/photos/36238874@N02/

Az erőforrások fokozódó ütemű használatából eredő fogyatkozás és szennyezések okozta veszélyekre való odafigyelést Rachel Carson Néma Tavasz című művének 1962-es amerikai megjelenésétől datáljuk. Jelen tanulmány azt mutatja be, hogy az azóta eltelt időben a fenntarthatóság milyen evolúciós utat járt be. A számos módon definiált kifejezés a 21. század elejére divattá vált, majd már a kiüresedését tapasztaljuk az elmúlt években. Amellett, hogy a környezeti és társadalmi problémák megoldásában nincs jelentős haladás, a döntéshozóknak és az egyéneknek is szembe kell nézniük komoly egzisztenciális válságokkal is, ami eltereli a figyelmet a globális problémákról. A megfelelő kommunikáció és közösségek ereje jelentheti a kiutat, és az utat a fenntartható jövő felé?

Bővebben

  • Rosta Miklós

Az új közszolgálati menedzsment és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program viszonyáról

Az új közszolgálati menedzsment és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program viszonyáról

Tanulmányunk célja, hogy az új közszolgálati menedzsment reformirányzat és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program kapcsolatát bemutassuk. Vizsgálatunk alapján azt állítjuk, hogy a Magyary Program duális szerkezetű. A rendszerszintű reformok ellentétesek az NPM-irányzat szellemiségével, mert erőteljes központosítás fókuszúak, míg az NPM-irányzat decentralizációpárti. Ezzel szemben a szervezeti szintű reformjavaslatok illeszkednek az NPM-irányzathoz. Az eddig végrehajtott reformokat áttekintve félő, hogy a megvalósítás féloldalas lesz: a közigazgatási struktúra erőteljesen centralizálttá válik, míg a szervezeti szintű reformel képzelések nem valósulnak meg. A szervezeti szintű reformok bevezetését hátráltatja a Magyary Program javaslatainak inkonzisztenciája, illetve a velük szemben várható politikai és szervezeti ellenállás.

Bővebben

  • Bordás Mária

Gondolatok a közigazgatás-tudományról

Gondolatok a közigazgatás-tudományról

A tanulmány azt mutatja be, hogy a közigazgatás-tudomány hogyan vált önálló tudományággá, és ebben a fejlődési folyamatban hogyan vált ki a jogtudományból. Elemzi azt is, hogy a társadalmi-gazdasági változások az elmúlt évszázadban milyen hatással voltak a közigazgatás-tudomány fejlődésére, és hogyan vált a kezdetben alapvetően „jogias” szemléletű közigazgatás-tudomány egyre inkább interdiszciplináris megközelítésű tudományággá. Kitér annak vizsgálatára is, hogy az amerikai üzleti és menedzsment szemléletű Új Közmenedzsment milyen hatással volt a weberi típusú európai közigazgatási rendszerekre, illetve a közigazgatással szemben napjainkban milyen új követelmények fogalmazódnak meg.

Bővebben


Tudományos tükör

  • Szmodis Jenő

A sajtószabadság elvének történeti és antropológiai vonatkozásairól

A sajtószabadság elvének történeti és antropológiai vonatkozásairól

A tanulmány röviden áttekinti a magyar médiastruktúra kialakulásának körülményeit. Hangsúlyozza, hogy a mai magyar struktúra a kommunizmusból veszi eredetét, amikor az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálya gyakorolt teljes ellenőrzést a sajtó egésze felett. A struktúrát később a piaci logika sem formálta át lényegesen, mert az új tulajdonosok feltételezték, hogy a korábbi olvasók (fogyasztók) politikai orientációja változatlan, így nem cserélték le a kipróbált utat egy ismeretlen stratégiára. Rámutat arra, hogy a sajtóprivatizációt az elmúlt két évtizedben a szocialista kormányok irányították, ami meghatározta a privatizált média irányultságát is. Hangsúlyozza, hogy a sajtószabadság elve 18–19. századi eredetű, így a sajtószabadság mai értelmezésekor tekintettel kell lenni az újabb társadalmi és tudományos fejleményekre is: a tömegdemokráciák kialakulására, a monopolisztikus nemzetközi sajtóbirodalmak létrejöttére és az emberi befolyásolhatósággal kapcsolatos újabb szociálpszichológiai eredményekre (lásd Asch, Milgram). A szerző a sajtó valódi szabadságának és a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának érdekében a sajtó civil kontrolljának (tehát nem politikai vagy kormányzati) erősítését tartja kívánatosnak.

Bővebben

  • Sebestény Sándor

Országgyűlési vizsgálóbizottság 1848-ban

Országgyűlési vizsgálóbizottság 1848-ban

A Daily News 1849. december 6-i számában az emigráns Asbóth Sándor honvéd mérnök alezredes tollából egy cikk jelent meg a magyar Szent Korona és a koronázási ékszerek sorsát latolgatva. Ebben idézte az akkor már emigrációban élő Kossuth Lajos egykori kormányzó szavait: „Mi a magyar koronát illeti, azt egy országgyűlési bizottság lepecsételte, s úgy adta a felelős miniszter őrizete alá, ki annak biztosságba tételéről kötelessége szerint gondoskodott.”

Bővebben

  • Fricz Tamás

Népi-urbánus vita – még mindig?!

Népi-urbánus vita – még mindig?!

A szerző tanulmányában arra keresi a választ, hogy a huszadik század húszas-harmincas éveiből származó népi-urbánus vita milyen mértékben befolyásolja a jelenlegi politikai és közéleti vitáinkat, a politikai táborok közötti viszonyokat, illetve a nemzettel kapcsolatos elképzeléseket. Három kérdés kerül terítékre: 1. Mi a népi-urbánus vita mélyebb, tágabb jelentősége a magyar társadalom és politika történetében? 2. Miért maradhatott fenn 80-90 évvel keletkezése, illetve huszonkét évvel a rendszerváltás után? 3. Milyen szerepet játszik a vita napjaink politikai konfliktusaiban, a demokrácia konszolidációjában és a nemzeti tudat formálódásában?

Bővebben

  • Laki Ildikó

Napjaink diszkriminációs fogalmai és megjelenési formái

http://www.flickr.com/photos/mdpettitt/

Tanulmányom rövid áttekintése a diszkrimináció eltérő fogalmainak, tartalmának, a szűkebb vagy tágabb értelmezésének. A tudomány, az oktatás, a szociális, valamint a gazdasági élet egyre gyakrabban használja a megkülönböztetés tartalmi elemeit, amely néhány esetben pozitív oldalról, néhány esetben pedig negatív oldalról teszi láthatóvá, miként vélekednek a mai társadalmak elméleti, illetve gyakorlati szinten minderről. A különböző elméleti fejtegetések mellett különös hangsúly helyeződik gyakorlatban érvényesülő diszkriminatív vélemények, cselekedetek, döntések megismertetésére, amelyek minden esetben az európai polgárok témával összefüggő értékrendjét sem hagyják figyelmen kívül.

Bővebben

  • Sohár Pál

Kultúra és politika a szocialista Magyarországon

mek.oszk.hu

2013 Wagner, az európai zene, s ezen belül az operaműfaj nagy reformátora, a zeneirodalom egyik legnagyobb hatású géniusza születésének bicentenáriuma. Művészetének magyarországi recepcióját egyfajta hullámzás jellemzi. A kezdeti, a még Wagner életében uralkodó, műveit illető idegenkedést a két világháború között a Wagnerkultusz igen erős fellendülése váltja föl, hogy aztán ezt a periódust követően, a kommunista diktatúra idején, Wagnert háborús bűnösnek bélyegezve a hivatalos mellőzés és elhallgattatás legyen zenedrámáinak osztályrésze. Erről és a 2. világháborút követő fél évszázad diktatórikus kultúrpolitikájának torz jelenségeiről ad számot ez az írás.

Bővebben

  • Tomcsányi Pál

Életmód, megelégedettség és a szellemi-lelki élmények

http://www.flickr.com/photos/alicepopkorn/

A tárgyalt életmód-gazdaságtan megkülönbözteti a nehezebben előállítható anyagi és a könnyebben szaporítható élményjavakat. Utóbbiak arányának növelésével a fogyasztásban nagyobb fokú megelégedettség érhető el szűkös gazdasági körülmények között is. Leírja az élményjavak rendszerét, kiterjesztve azokat a lelki-szellemiekre is. A transzcendentális hatások „mechanizmusát” a duális protoenergiák egymásba átalakulásával magyarázza. A teremtettség valóságát természettudományos jelenségek oldaláról közelíti meg. A transzcendens élmények vallási és lélektani átélésének gyakorlati lehetőségeit áttekinti és értékeli.

Bővebben

  • Klinghammer István

A Kárpát-medence térképezése – a magyar térképészet története

A Kárpát-medence térképezése – a magyar térképészet története

Az európai kontinens közepe a Kárpát-medence és környéke. Tizenegy évszázad távlatában a medence nagy katlanában a magyar állam jelenti a szolid és szilárd magot. Ez a földrajzi és történelmi helyzet határozta meg a magyar állam térképezését, a terület földrajz-földtudományi, igazgatási és gazdasági leltárának elkészítését és folyamatos napraké- szen tartását. A Kárpát-medence ókori és kora középkori térképi ábrá- zolása az elődje a reneszánsz kor térképeinek. A térképezés folyamata a 16–17. században megszakadt, csak a török idők után indult meg újra, és igényelt szinte rögtön hazai szakemberképzést. Az ország 18. század- ban meginduló katonai felmérései és a 19. században kezdődő állami (kataszteri) földmérés, kiegészülve a korabeli civil kartográfiával, hozta létre a 20. század elejének európai élvonalba tartozó magyar térképészetét.

Bővebben


A tudományos utánpótlás dolgozatai

  • Szabó Tibor Zsombor

A Felhők – Röpirat Széchenyi Hitele ellen

A Felhők – Röpirat Széchenyi Hitele ellen

A munka egy igen értékes forrás, amely egy (ismeretlen) tipikus „pipás nemes” elutasító véleményét tartalmazza Széchenyi István Hitel (1830) című műve ellen. A kézirat (A Felhők. Röpirat Széchény Hitel cz. műve ellen.) lelőhelye a Pannonhalmi Főapátság levéltára. A kor kutatása szempontjából igen értékes és kuriózumnak számító forrásanyag közreadására mind ez idáig nem került sor. A Hitel-recepció szempontjából különösen érdekes a szöveg, mert – bár sok utalásból tudjuk, hogy a nemesség kiváltságaihoz ragaszkodó (ekkor még nagyobb) része elutasította (egyes rémhírek szerint: elégette) a Hitelt –, de egyetlenegy ilyen összefüggő, ezt az attitűdöt részleteiben megmutató gondolatsor sem maradt ránk. Az ismeretlen szerző reflektáltan (ironikusan, olykor szarkasztikusan) fejezi ki az „alkotmányfelforgató” írásról elutasító véleményét, s így megmutatja a nemesi gondolkodás több sajátosságát, politikai nyelvét, érvanyagát. A vitairat jövőbeli publikálása fontos adalékkal járul hozzá a reformkor genezisének és politikai gondolkodástörténetének megismeréséhez.

Bővebben

  • Szabó Tamás

Spanyolország a kimerülés határán

http://www.flickr.com/photos/edans/

A cikk szerzője a spanyol gazdasági válság szerkezeti okait helyezi középpontba. Jóllehet Spanyolországot gyakran úgy jellemezték, mint európai sikersztorit, valamint a spanyol központi kormányzat az eurózóna fiskálisan legprudensebbjei közé tartozott 2007 előtt, azonban a globális gazdasági válság után a spanyol gazdaságban is jelentkeztek a kimerülés első jelei. A válság legfőbb strukturális okai voltak többek között a nagyarányú adósságnövekedés (különösen a magánszektor adóssága), a spanyol munkaerőpiac duális szerkezete, amely hozzájárult a növekvő munkanélküliséghez, és végül, de nem utolsósorban az ingatlanpiaci buborék kipukkanása, amely hatással volt a spanyol bankrendszerre is. José Luís Zapatero kormánya a kezdetekben gazdaságélénkítő intézkedéseket vezetett be, azonban 2010 elején felismerték, hogy megszorító intézkedésekre van szükség. A szocialista kormány nem volt képes or vosolni az egyre romló gazdasági helyzetet, aminek következtében új jobboldali kormány került megválasztásra Mariano Rajoy vezetésével. Az új miniszterelnök aggasztó gazdasági helyzetben vette át az ország irányítását, és nem volt más választása, mint újabb megszorító intézkedések bevezetése a költségvetési hiány minél növekedésösztönzőbb csökkentésével és a gazdaság versenyképessé tételével. Napjainkban újabb problémák merülnek fel, mint például az eladósodott és fizetésképtelen régiók, amelyek újabb fejtörést okoznak az egyre mélyülő gazdasági problémák megoldására.

Bővebben

  • Szinay Ildikó

A Jó Állam-koncepció értelmezése Magyary Zoltán korában és napjainkban

hu.wikipedia.org

A szerző a 2011-ben útjára indított Jó Állam közigazgatás-fejlesztési koncepció egyes elemeit veszi górcső alá, sajátos szemszögből: a kormány által életre hívott ösztöndíjprogram (Magyar Közigazgatási Ösztöndíj) részesének és egyúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójának megvilágításában. Felhívja a figyelmet arra a fontos tényezőre, hogy a gazdaság és az államigazgatás szervesen összetartozik, sorsuk együtt alakul. A tanulmány gerince mégis az az életfilozófia, amelyet Magyary Zoltán képviselt, és amelynek mentén 2011-ben meghatározták a fejlődési irányt.

Bővebben


Könyvvilág

  • Tatay Tibor

Somogyi Ferenc–Somogyi Katalin–Józsa László: A magyar emberitőke-állomány állapota című könyvéről

Somogyi Ferenc–Somogyi Katalin–Józsa László: A magyar emberitőke-állomány állapota című könyvéről

A gyűjteményes munka alapvetően arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen okok vezettek a magyar emberitőke-állomány szétzilálódásához, s melyek a harmonikus újrarendeződés feltételei. A módszerében és közelítési módjában gazdag munka nem rejti véka alá: a jövő lehetséges forgatókönyvei a nemzeti emberitőke-állományok megújhodásának függvényei – fokozottan érvényes ez az elvárás Magyarország esetén.

Bővebben

  • Gáspár Tamás

Szemlélet, módszer és kreativitás

Szemlélet, módszer és kreativitás

A kutatásmódszertan főként az egyetemi hallgatókat célozza meg, ugyanakkor egyre szélesebb körben ismert és egyetemi kurzusként is tanított téma. Felmerül a kérdés, hogy vajon szükség van-e a tudományos kutatás módszertanának rendszeres kifejtésére, továbbá az, hogy a jelen kötet miben ad mást vagy újat a témában már megjelent könyvekhez képest. A könyv tartalmilag gazdagon dolgozza fel a témát, főként a szerző több évtizedes gyakorlati tapasztalatai alapján. Fő hozzáadott értéke a tanulható módszertan és a fejleszthető kreativitás ötvözése.

Bővebben

  • Parti Katalin

Nekünk München kell?

Nekünk München kell?

Póczik Szilveszter könyve négy tanulmányban foglalja össze az iszlám vallás alaptanait, modernizációs törekvéseit. A tanulmányok önállóan is megállják a helyüket, ugyanakkor egymást kiegészítve teljes képet adnak az iszlám ideológia „Nyugat-ellenességben” megnyilvánuló formáiról és a nagy ellenfél, a „Nyugat” sikertelen lépéseiről a kulturális szakadékok áthidalására. A témával foglalkozó szakemberek és laikusok is haszonnal és élvezettel forgathatják a művet.

Bővebben

  • Botos Balázs

Ezt főztük (ki) Európának

Ezt főztük (ki) Európának

Cipruson magyar nagykövetként jóleső érzés ismételten hallani az óhajt: reméljük, a ciprusi elnökség is olyan sikeres lesz, mint a magyar volt. Hogy miért volt sikeres a magyar hat hónap, arról sokat elárul Győri Enikő–Bakos Piroska–Gál Helga: Ezt főztük (ki) Európának c. kötete, amelyben ugyan fontos szerepet kap a gasztronómia, de mégsem szakácskönyvről van szó.

Bővebben

  • Lentner Csaba

Bencsik Gábor Horthy-kötetéről

Bencsik Gábor Horthy-kötetéről

Bencsik Gábor PhD, történész Horthy Miklósról írt könyvének immár hetedik kiadása látott napvilágot. Magyarország egykori kormányzójának történelmi szerepe máig ellentmondásos. A könyvben a szerző tudományos módszerekkel az igazi Horthyt próbálja bemutatni, így ír mind az előnyös, mind a kevésbé előnyös döntéseiről, és a döntések hátterében álló személyes motivációiról, neveltetéséről, életútjáról. No, és nem utolsósorban a történelmi korszakról, amelyben Horthy élt, és próbálta a magyarság érdekeit képviselni.

Bővebben