A tartalomból

A polgári kormány megalakulását követő egy évben felerősödtek azok a gazdasági törvénykezési folyamatok, intézkedések, amelyek a társadalom kohézióját és az ország pénzügyi stabilitását új dimenziókba helyezik. Bilek Péter és Ifflandné Szabó Rozália tollából megismerhetjük az új magyar külgazdasági stratégia alappilléreit, amely szakmai anyag immár a kormány hivatalosan elfogadott törekvéseit, lehetséges mozgásterét és a hozzá rendelt eszközrendszert tartalmazza. A néhány hete elkészült új külgazdasági stratégiánknak tulajdonképpen az első, tudományos igénynyel megfogalmazott, szakcikkformába öntött változatát olvashatják.

A külgazdasági stratégia jobb megértését és a külgazdasági távlatainkban való jobb eligazodást segíti Majoros Pál professzor dolgozata, amely a feltörekvő kínai gazdaság rejtelmeibe avatja be az olvasót. Stratégiai vetületű írás, amely Magyarország Kína-stratégiájához is számos értékes javaslatot adhat, végül is Magyarország a Kínai Népköztársaság kapuja az Európai Unió felé. Suha György főkonzul úr, nemzetközi szakértő értekezésében pedig visszautal az első Orbán-kormány idején elfogadott nemzetközi fejlesztési együttműködési koncepcióra, és az abban foglalt, máig is érvényes kihívásokat veszi górcső alá.

Deákné Gál Anikó, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója a működőtőke- befektetések, beruházások és a gazdasági növekedés hármas területére irányítja az olvasó figyelmét. A fiatal szerző, aki egyúttal a közelmúltban karrá vált Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Intézetének adjunktusa is, az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv együttes hatásait is elemző írásával igazolja, hogy Zalaegerszegen, a gazdasági képzés évtizedek óta regnáló nyugat-dunántúli fellegvárában tartalmas gazdasági kutatások folynak.

Ugyancsak az új szerzői körhöz tartozik Prekovits András jogászközgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem PhD-hallgatója, a magyar jövőkutatás ígéretes fiatal tagja, aki Nováky Erzsébet és Kilényi Géza professzorok tudományos műhelyeiben képződik. Dolgozatában Magyarország teljesítményjavításos jövőstratégiájáról írt gondolatai nagyszerű módszertani felkészültségről, és a jövőben rejlő lehetőségek, adottságaink alapos felméréséről tesznek tanúbizonyságot.

Keskeny Linda főiskolai hallgató dolgozata igazolja, hogy a fiatal generációban is van képesség arra, hogy a rendszerváltozás mögöttünk lévő, már lezárt terminusai higgadt hangon, megfelelő szakértelemmel értékelődjenek. Dolgozata az Antall-kormány Amerikai Egyesült Államokkal vitt külpolitikáját elemzi. A tartalmi mondandó mértéktartó hangnembe és a tárgyilagosságba ágyazódik.

A folyóirat jelenlegi főszerkesztője elemző recenziót közöl a korábbi főszerkesztő, Botos Balázs Az iparpolitika metamorfózisa című könyvéről. Volt főszerkesztőnket több évtizedes egyetemi-kutatói és az iparpolitika területén vitt államigazgatási funkciói predesztinálták arra, hogy egy újabb könyvet írjon szűkebb szakterületéről, és ráébresszen bennünket, hogy a pénzügyi piacok mindenhatónak hitt derivatívái mellett létezik „még” reálgazdaság, sőt a pénzügyi válságból a fenntartható jövőbe csak a reálgazdasági ágazatok, azaz a termelés átgondolt, kormányzatok által koordinált újraélesztésével lehet eljutni.

Dr. Lentner Csaba

főszerkesztő