A tartalomból

Előző számunkban már jeleztem, hogy annak a jelentős műhelymunkának, amely Matolcsy György vezetésével 2009 őszétől folyt, összefoglaló eredményeit a „Talpra állás és Felemelkedés Közgazdasági Programja” tartalmazta. Ma már azt is tudjuk, hogy ez a program alapozta meg az Új Széchenyi Terv vitairatát is. A Polgári Szemle előző számában az új energiapolitika legfontosabb téziseit mutattuk be, a mostani számban az egészségiparnak mint kitörési pontnak az összefoglaló tanulmányát közöljük.

A témakörhöz kapcsolódik Mező Ferenc és Maczik Erika cikke is. Azt elemzik, hogy az egészségturizmusnak milyen gazdaságélénkítő szerepe lehet az Észak-alföldi régióban.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint hazánk népessége már ebben az évben a 10 milliós lélektani határ alá kerülhet. Vajon megállítható-e ez a tragikus folyamat, s ha igen, milyen családtámogatási eszközökkel? Ezeket a kérdéseket elemzi gazdag adatbázis alapján Pulay Gyula írása.

De nemcsak a születések támogatásával, hanem a nyugdíjrendszerrel is bajok, mégpedig igen súlyos következményekkel járó bajok vannak. Ez a gondolat már Morvayné Bajai Zsuzsanna cikkének vezérfonalát jelenti.

Horváth Endre a hosszú távú tervezés új megközelítésének módszertanát a területfejlesztés, a tudásgazdaság és a turizmus példáin mutatja be. Államtípusok, az államkapcsolatok, valamint az egyház szerepe az államiságban: ezeket a témákat elemzi igen gazdag szakirodalmi háttérrel Szaniszló Krisztián írása.

Legutóbbi számunkban a Panama-csatorna történetével és világgazdasági szerepével foglalkozó írást közöltünk. Most egy számunkra legalább ilyen fontos vízi út, a Duna–Tisza-csatorna jelentőségét elemzi Horváth Béla.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő