Logo

A hazai energetikai cégek és kkv-k megerősítése

DR. LOVAS ANDRÁS PhD-hallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Az energetikai piac jelenlegi struktúrája

Magyarország második legnagyobb forgalmú gazdasági vállalatcsoportja – a MOL után – az E.ON Hungária. Ráadásul a német cégcsoport úgy éri el több mint 2000 milliárd forintos árbevételét, hogy alig végez exporttevékenységet.1 Az E.ON azonban – az orosz Gazprommal fennálló szerződése alapján – mint az ország földgáz-nagykereskedője és az elosztói piac ura szépen profitál az ország éves kb. 1200 milliárd forintos gázszámlájából. (A Gazprom kb. 60 forint/m3-es export gázárral számolva évente kb. 600 milliárd forint bevételre tesz szert.) E két cégen kívül még egy tucat egyéb külföldi multinacionális cég (EDF, GDF-Suez, EMFESZ, RWE, Dalkia, AES, Electrabel, Agip-ENI, Shell, OMV, CEZ stb.) uralja a magyar energiapiac majd 70–80%-át. Magyar tulajdonban (állami tulajdonban) kizárólag az MVM Zrt. maradt, amely ugyanakkor a magyar állam legfontosabb és legértékesebb gazdálkodó vagyoneleme. Közösségi, azaz hazai vagyonelemnek tekinthetők még azok az önkormányzati tulajdonban lévő közműcégek, amelyek energiaszolgáltatással – általában távhőszolgáltatással – is foglalkoznak. A legtöbb esetben e cégek tekintetében sem beszélhetünk azonban energiatermelési kapacitásokról. Sajnálatos, hogy pl. Németországgal szemben Magyarországon nem alakult – nem alakulhatott ki – az az egészséges piaci struktúra, amelyben a nagyobb városok, de akár egyes önkormányzati szövetségek saját energiaszolgáltató vállalkozásokkal rendelkeznek. 2 Pedig a magyar vidék nagy részén a földrajzi adottságoknak megfelelő megújuló energiaforrásokból is elő lehetne állítani a szükséges energiamennyiség egy tetemes részét. Az energetikában, mint nagy tőkeigényű és komoly know-how-t igénylő gazdasági szegmensben persze a világon általában mindenütt a multinacionális energetikai cégek dominálnak, de a piaci résekben sok országban a kisebb, hazai energiacégek is megtalálják számításaikat.

Az utóbbi években ugyan jelentek meg hazai tulajdonú energiatermelő és -szolgáltató vállalkozások is (pl. ELMIB, EOS, Dél-nyírségi Bioenergia Művek, Pannergy stb.), de e cégek jelenlegi piaci részesedése és fejlődési lehetőségei igen szerények.3 Nem kedvezőbb a kép a hazai nyersanyagok energetikai felhasználását, valamint az energiafelhasználással kapcsolatos beruházásokat illetően sem. Nincsenek meg sem a hazai gépipari, sem technológiai kapacitások, amelyek a közeljövőben szükséges és elodázhatatlan nagy volumenű beruházásokhoz szükségesek lennének. A nagyerőműi és infrastrukturális technológiákat csak importból tudjuk beszerezni. A látszólagosan hátrányos jelenlegi piaci struktúrát azonban átgondolt és konzekvens energiastratégiával át lehet alakítani. Számos olyan gazdaságfejlesztési megoldás létezik, amely a hazai társaságok számára kedvező fejlődési lehetőséget teremthet.

Energiapolitikai prioritás: hazai társaságok és kkv-k megerősítése

Az energetikában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a decentralizált termelés és az intelligens hálózatok koncepciója. A fejlett országok a jövő energiarendszereit erre a vezérelvre alapozva kívánják felépíteni.4 Ebben az összefüggésben van jövője a lokális, közösségi társaságoknak, a megújuló energiaforrásokra alapozott energiatermelésnek. A hivatalos energiapolitikai koncepcióval szemben Magyarország valójában jó potenciállal rendelkezik a megújuló energiaforrások tekintetében.5 A jövendő energiastratégia kialakításának első lépéseként kistérségi szintre lebontva kell felmérni az országosan rendelkezésre álló vidéki megújuló energiapotenciált. Erre alapozva fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrás alapú fejlesztéseket, lehetőség szerint minél többet közösségi beruházásban (pl. önkormányzati szélerőműparkok, biomassza-fűtőművek, geotermális távfűtés stb.) a helyi kkv-k bevonásával kell megvalósítani. A megújulók elterjedésének gátját ma leginkább a fent bemutatott aszimmetrikus piaci (tulajdonosi) szerkezet, a nem megfelelő állami piaci beavatkozás és a kedvezőtlen jogszabályi környezet okozza. Tekintettel arra, hogy az energetika az állami szabályozás és politikai érdekérvényesítés terepe marad hosszabb távon is, a megfelelő állami energiapolitikai prioritások érvényesítése elengedhetetlen. A magyar energiapolitika középpontjába helyezendő alábbi négy legfőbb elv érvényre jutása csak a hazai társaságok megerősödése révén valósítható meg:

  • Energiabiztonság, hazai energiatermelés révén;
  • Megújuló és atomenergiára alapozott klímavédelem;
  • Piaci verseny és versenyképesség;
  • Hazai munkahelyteremtés az energetikai beruházások révén.

A hazai társaságok megerősítésének koncepciójában egy kettős prioritásrendszert szükséges alkalmazni: külön kezelendő a két magyar vertikálisan integrált energetikai vállalat, a MOL és az MVM, valamint az összes többi hazai energetikai cég helyzete.6 Az EU versenyjogi szabályainak betartása mellett az állam által kiemelten támogatandó a két energetikai cég fejlődése, és ezzel párhuzamosan a cégek részéről is elkötelezettebb szerepvállalás szükséges a nemzeti energiapolitika megvalósításában. Az MVM esetében az állam és a menedzsment tekintetében egy olyan viszony kialakítása szükséges, amely a kölcsönös támogatásra épül, és ahol nincs helye sem a kézi vezérlésnek, sem pedig az olyan megengedhetetlen gazdálkodásnak, amely pl. a korábbi vezérigazgató működése során jellemezte a céget. Az MVM-nek meg kell valósítania azokat a beruházásokat és meg kell tennie azokat a piaci lépéseket, amelyeket a nemzeti energiapolitika kijelöl számára. Ezzel párhuzamosan a MOL tekintetében politikai eszközökkel támogatni kell a régiós terjeszkedést, a MOL függetlenségének megőrzését és pl. a gázüzletág újbóli felépítését. Egy konszolidáltabb állami költségvetés esetén középtávon megfontolandó az újbóli állami tulajdonszerzés is a cégben. (Ez történhetne olyan üzletek keretében is, mint pl. hogy orosz cég építheti fel az új paksi blokkokat, cserébe a MOL orosz tulajdonrésze magyar állami tulajdonná válik stb.)

A hazai energiapolitika további fontos feladata a hazai energetikai kkv-k fejlődését elősegítő piaci szabályrendszer kialakítása. Ennek során prioritásként szükséges kezelni a kisebb cégek által is megvalósítható

zöldmezős, megújuló energiaforrásokra alapozott beruházásokat. Továbbá az energetikai K+F felfuttatásával, valamint a hazai adottságok összehangolt kihasználásával lehetőséget kell teremteni az innovatív kkv-nak a hazai integrált energiavállalati és/vagy a nemzetközileg versenyképes iparági szereplői státus eléréséhez.

Hazai társaságok és kkv-k megerősítésének eszközei

A hazai társaságok és kkv-k fejlesztésének alapjaiként három fő eszköz jelölhető meg:

  • Kiszámítható és egyszerű jogszabályi környezet, amely pozitív diszkriminációt alkalmaz a kkv-k javára, és a hálózati és egyetemes szolgáltatókat is együttműködésre ösztönzi.
  • Fejlesztési prioritások egyértelmű megfogalmazása, összehangolása és az implementációt segítő állami intézményrendszer.
  • Hozzáférés biztosítása az (uniós, hazai és banki) fejlesztési forrásokhoz, és a források egyszerű és átlátható lehívásának megteremtése (lásd alább Állami zöld alap és bank című fejezet).

A fenti horizontális eszközökön túl az alábbi fejlesztéseken és programokon keresztül biztosítható a hazai kkv-k megerősítése, a kiegyensúlyozottabb energiapiaci szerkezet megteremtése:7

Szilárd biomassza (különösen pellet és szalma)8

...a szilárd biomassza jelenti a legnagyobb megújuló energiaforrást hazánkban.

Köztudomású, hogy a szilárd biomassza jelenti a legnagyobb megújuló energiaforrást hazánkban. A jelenlegi szilárdbiomassza-gazdálkodás azonban számos olyan ökológiai kérdést vet fel, amelyek tisztázása még várat magára. Éppen ezért, valamint ezzel párhuzamosan a szilárd biomassza felhasználása formáján változtatni kell. Mindeközben a bőségesen rendelkezésre álló potenciál kiaknázása fokozandó. A 10–20 MW kapacitású lokális zöldmezős – kogenerációs – szalma és egyéb biomassza alapú erőművek szinte kizárólag magyar beszállítói technológiából felépíthetőek a szabályozási környezet megváltoztatásával. Ezen erőművek vidékfejlesztési és munkahely- teremtési potenciálja kiemelkedő. A regionális, szilárd biomassza tüzelésű kiserőműi hálózat kialakításához, ahol a megfelelő termelési és ellátási hálózatok is kiépítésre kerülnek, azonban kormányzati szintű program meghirdetése szükséges. A másik érdemtelenül alulreprezentált biomasszaforma a pellet. A pellet hazai kkv-k általi gyártása és lakossági, intézményi felhasználása kiemelten támogatandó, a felhasználás elterjedését klaszterek és szövetkezetek alapítása, valamint a vidék és az önkormányzatok összefogása segítheti a leginkább. A hazai fogyasztói piac megteremtéséhez további állami ösztönzők is szükségesek (pl. állami intézmények pellet tüzelésre alapozott fűtéskorszerűsítési programja stb.).

Biogáz és biometán9

...biogázüzemek elterjedése a magyar gép- és építőipar számára is fellendülést generálhat ...

A biogáz (értsd biometánt is) az egyik legsokoldalúbb és a magyar mezőgazdasági és földrajzi viszonyoknak a leginkább megfelelő megújuló energiaforrás. Ennek ellenére a hivatalos megújulóenergia-stratégia marginális szerepet szán a biogáztermelésnek, amely a jelenlegi támogatási és jogszabályi keretrendszeren is megmutatkozik.10 A legmodernebb technológiát alkalmazó, mezőgazdasági és egyéb ipari és szennyvíz alapanyagra épülő biogázüzemek több százas nagyságrendben való elterjedése a magyar gép- és építőipar számára is fellendülést generálhat, nem is beszélve ezen üzemek vidéki munkahelymegtartó hatásairól. Magyarországon ma már kialakult az a képzett szakembergárda és felkészült kkv-szektor, amely egy összehangolt Országos Biogáz Program keretében kamatoztatni tudja a biogáz technológiai, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési előnyeit, valamint a hazai termelés segítségével jelentősen csökkenteni tudja az importgáz- függőségünket. (E reális célkitűzés megalapozottságára lásd a hivatalos német energiastratégiát, amely a közeljövőben 10%-ra kívánja növelni a biogáz-felhasználás arányát az ország gázfelhasználásában.)11

Kisvízi erőművek12

Sajnálatos, hogy Bős–Nagymaros keserű hozadékaként a vízi energia kikerült a magyar energiastratégiai dokumentumokból. A kisvízi erőművek fejlesztése azonban Magyarországon is támogatandó, megfelelő előkészítés esetén a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok összeegyeztethetőek. A kisvízi erőművek fejlesztésére hazai kkv-k is képesek (lásd pl. Hydro Power Consulting Kft. nicki erőműve), és a nagyobb vízi erőművek megvalósítása is lehetséges lenne a kiváló hazai vízügyi (vízépítő) szakemberek, az MVM, valamint magyar kkv-k bevonásával. A nagyobb dunai és tiszai vízerőművek, valamint egy hazai tározós erőmű témája ugyan néha felbukkan a szakmai diskurzus során, de komoly közgondolkodás még nem indult meg a hazai vízi energia fejlesztésének jövőjéről. Meg kell indítani!

Passzívház és panelprogram13

Az energetikai szakma számára nyilvánvaló, hogy a leginkább költségoptimális energiahatékonysági beruházások az épületenergetika-beruházások. A legnagyobb energiamegtakarítást a meglévő épületek szigetelésének növelésével és az új épületek passzívház (vagy ahhoz közeli) szabvány szintű megvalósításával érhetőek el. (Jelenlegi magyar átlag lakás energiafelhasználása kb. 250 kWh/m2 szemben a passzívház 15 kWh/m2-ével.) Magyarország klimatikus viszonyai és lakásállományának állapota megköveteli, hogy az ország a környezetbarát építészet európai úttörőjévé váljon. A panelprogram támogatási rendszerének átalakításával, szigorúbb és ésszerűbb mechanizmusok bevezetésével és a program kibővítésével az építőipar húzóágazatává kell tenni az ilyen fejlesztéseket. Tekintettel továbbá arra, hogy az egész régió a „panelbombával” küzd, nemzetgazdasági jelentőségű, ha Magyarország képes a fenntarthatósági szempontokat is érvényesítve a panelkérdés megoldásának élére állni. A magyar építőipari kkv-kat olyan helyzetbe kell hozni, hogy a megfelelő hazai rendelésállományra alapozva olyan innovatív megoldásokat fejlesszenek ki és alkalmazzanak, amelyek képessé teszik őket a régiós terjeszkedésre és a kelet-közép-európai panelfelújítási programokba való részvételre. Az egykori Széchenyi Terv építőipari fejezeteinek újranyitása a hazai kkv-k és a házgyári épületekben élő lakosság közös érdeke. Ezen túl az elmúlt években látványos eredményeket elért új technológia, a passzívház-építészet állami fejlesztéspolitika középpontjába történő állítása is kiemelten javasolandó. Az egyes környező országokba már most, de uniós szinten tíz éven belül bizonyosan kötelező szabvánnyá váló technológia gyors hazai bevezetése és alkalmazásaugyancsak a hazai kkv-k és a hazai lakásállomány megújulásának költség- és energiahatékony útja.14 Az elmúlt években ugyan már komoly eredményeket mutatott fel a passzívház-szakma. Azonban e területen is igaz, hogy kiemelt állami koordináció, anyagi és jogszabályi támogatás nélkül lehetetlen elérni azt az ún. kritikus tömeget, amelyet követően a piac már önmagában képes megoldani a minden szempontból kedvező folyamatok gyorsítását és fenntartását.

Középület-energetika

A középület-energetikai program egy olyan állami fejlesztési program, amely a hazai köztulajdonban álló épületállomány energetikai megújítását szolgálná. Igaz ugyan, hogy az uniós fejlesztési források felhasználása során már ma is nagy arányt képvisel az önkormányzati és állami középületek felújítása és épületenergetikai modernizálása. Azonban a jelenlegi széttagolt támogatás, az energetikai koordináció hiánya és a nem túl szigorú energetikai szabványok okán a jelenlegi rendszerben nem javul kellő mértékben az épületek energetikai mérlege. Egy megfelelő középület-energetikai program segítségével sokkal optimálisabb forrásfelhasználást lehetne elérni, amely tovább bővíthetné a beruházások körét, még több megrendelést biztosítva a hazai kkv-szektornak.

Földhőenergia15

Az elmúlt években köztudottá vált, hogy hazánk a földhőenergia egyik európai nagyhatalma. Pontosabban csak azzá válhatna, hiszen a geológiai adottságaink valóban megvannak, de az energiastatisztikák (0,29%-os arány a magyar energiamérlegben) még egyáltalán nem támasztják alá ezt az optimista közvélekedést. A legújabb kutatások alapján egy komplex országos földhőprogram optimális megvalósítása esetén, tíz éven belül ezt az arányt 3–5%-osra lehetne növelni.16 Nem igényel hosszabb fejtegetést a földhő energiájának intenzívebb hazai hasznosítása mellett érvelni. A szakmai vitának ebben az esetben is a hogyan valósítsuk meg kérdésére kell koncentrálnia. A földhőenergia hasznosítása megvalósulhat geotermális távfűtés, a mezőgazdaságban hasznosítandó geotermális fűtés, valamint geotermikus épületfűtés keretében is. E felhasználási módok megvalósításában tipikusan a hazai kkv-k, szövetkezetek és az önkormányzatok érdekeltek, azaz minden ilyen beruházás egyben az energetikai kkv-k fejlődését segíti elő. (Még inkább perspektivikus lenne ez az energiatermelési mód, ha a magyar ipari kapacitások is kiépülnének a földhő-beruházások technológiai szállítójaként.)

Erdősítés és energiaerdő17

Magyarországon az elmúlt két évtizedben nőtt az erdővel borított területek aránya, és a Nemzeti Éghajlatváltozás Stratégia szerint 2025- ig újabb 270–360 ezer hektárral növekszik a teljes hazai erdőterület.18 A NÉS célkitűzései azonban energetikai szempontból igen szerénynek mondhatóak. Magyarországon jóval nagyobb mértékben, akár 1 millió hektárral is lehetne növelni erdők és más energetikai növények – elsősorban energiafű – területét. Az energiaültetvények ugyan hosszú távú befektetések, és nagyon gondos ökológiai mérlegelést igényelnek, de előnyeinek intenzív kihasználása a magyar energetika és mezőgazdaság alapvető érdeke. Különösen fontos, hogy elsősorban a vidéki – azon belül is a legalacsonyabb iskolázottságú – lakosság számára teremt hosszú távú megélhetést. Nem lebecsülendő az a szakmai tudás sem, amellyel a magyar erdő- és mezőgazdaság már rendelkezik ezen a területen. A jelenleg is futó energiaerdő-programok tapasztalatainak felhasználásával fokozni kell azokat az állami intézkedéseket, amelyek a szilárdbiomasszapiac fenntarthatóbb és komolyabb energetikai részarányt elérő fejlődéséhez járulnak hozzá.

Atomenergia-beszállítói program

Az Országgyűlés 2009. évi elvi döntése meggyorsította a paksi új blokkok megvalósításának előkészítését, és a Paksi Atomerőmű Zrt. 2011–12-re már a technológiai beszerzési tender kiírásában gondolkodik.19 Amennyiben valóban új blokk(ok) lép(nek) üzembe nagyjából 2020 és 2025 között Pakson, akkor mai áron számolva 3-4 milliárd eurós beruházás megvalósításával kell számolni 1000 megawatt létesítendő kapacitásonként. A projekt megvalósítása során prioritásként kell majd kezelni a hazai beszállítói részarány kérdését. Már a tender végeredményének kihirdetése előtt meg kell kezdeni egy hazai beszállítói program megvalósítását. Ennek keretében a lehető legnagyobb arányú és technológiában is a lehető legfejlettebb hazai beszállítói kapacitásokat szükséges létesíteni. Ez a törekvés képezheti az alapját egy olyan nemzeti programnak, amely a magyar K+F és az ipari kkv-k számára lehetőséget teremt a nemzetközi atomenergiapiacon való megjelenésre. (Ráadásul energiastratégiai jelentőségű az a tény, hogy újra megindultak a kutatások a mecseki uránbányászat felélesztésére, lásd Wildhorse Energy Kft. kutatási engedélykérelme.20 Amennyiben valóban lehetséges a kitermelés gazdaságos újraindítása, akkor nemzeti érdek az ebben való magyar részvétel.)

Közműszolgáltatók

Az energiaipari vertikumban a talán legjövedelmezőbb szegmens az (egyetemes) szolgáltatói, valamint kereskedői tevékenység. Azonban pontosan ez az a terület, ahol a hazai cégeknek jelenleg a legkisebb lehetőségeik vannak. Ráadásul a tulajdonosi viszonyok tekintetében leginkább rögzített piacokon (gáz, áram, távfűtés) a nemzeti energiapolitikának is viszonylagosan szűk mozgástere van. Létezik azonban három olyan eszköz, amelyek konzekvens és optimális alkalmazásuk esetén elsősorban a fogyasztóknak, de akár áttételesen az új hazai tulajdonú szereplők megjelenésében is segíthet. Ezek a versenyjog, a fogyasztóvédelem és az energetikai árszabályozás és felügyelet. Tekintettel arra, hogy az európai folyamatok alapján feltartóztathatatlan az energiapiacok további liberalizációja, Magyarországnak ki kellene használnia a rendelkezésre álló jogi eszközöket.21 Ezen eszközök segítségével lehetőséget kell teremteni hazai energiaszolgáltatók megjelenésére. Rá kell szorítani a jelenlegi szolgáltatókat arra, hogy transzparens és értékarányos árazást alkalmazzanak, valamint hogy ne akadályozzák az új szolgáltatók megjelenését.

Állami zöld alap és bank22

Egy létrehozandó állami zöld alapot és/vagy bankot a magyar energiapolitika egyik legfontosabb eszközévé kell tenni. Nyugat-Európában számos országban a központi, állami pénzügyi intézményrendszeren keresztül történik a megújuló projektek finanszírozásának biztosítása és koordinációja. Ez egyben a hazai vállalatok gazdaságfejlesztési eszköze is. Jó példa a német KfW Bank vagy a holland Senternovem alap tevékenysége, ahol utóbbi esetében 2009. októberben az Európai Bizottság is megállapította, hogy működése nem minősül uniós versenyjogi szempontból tiltott állami támogatásnak. A rendelkezésre álló hazai pénzügyi források allokációjával és egy professzionális szervezetbe történő összefogásával, sokkal nagyobb hatékonyságot lehetne elérni a források elosztásának területén, mint a mai átláthatatlan és ellentmondásos állami és uniós energetikai támogatásokkal. Ezen intézményi újítások keretében kell elvégezni a teljes hazai energiatámogatás és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer reformját.

Zöld közbeszer zési és zöldberuházási program

A több sebből vérző közbeszerzési rendszer megújítása önmagában külön tanulmányt igényel, így itt kizárólag a zöld közbeszerzésre vonatkozó javaslat került megfogalmazásra. A zöld közbeszerzés – és a részben hozzá kapcsolódó zöldberuházási program – lényegét a közpénzek környezettudatosabb elköltésének alapelve jelenti. Az államnak élen kell járnia a beszerzések esetén a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében, és ezt a közbeszerzési törvény megfelelő módosításával is elő kell segítenie. Törvényi szinten kell kötelezni az állami és önkormányzati intézményeket és mindazon szervezeteket, ahol közpénzt használnak fel, hogy energetikai vonatkozású döntéseik meghozatala során vizsgálják meg a környezettudatosabb alternatívákat is.

Energetikai K+F

...az eredmények készpénzre váltása valahogyan mindig elmarad.

Örök dilemma, hogy a magyar szürkeállomány ugyan képes kiemelkedő feltalálói és kutatási eredményeket elérni, mégis az eredmények készpénzre váltása valahogyan mindig elmarad. Nincs ez másként az energetikai K+F területén sem. Az elmúlt években számos új találmány és technológiai újítás látott Magyarországon napvilágot az energiagazdaság területén, de az új fejlesztésekre alapozott sikeres üzleti tevékenység mindmáig várat magára. Csak példaszerűen ilyen a szarvasi energiafű, a Windcraft Hungary Kft. függőleges turbinájú szélerőműve, a Solo-Duo Kft. elektromos autója, Tóth Miklós napelemes tetőcserepe, a Szalmaház Kft. szalmából készült lakóházai, Szabó Sándor forradalmi biogázüzem-technológiája stb. Ezek és a sikeres egyéb hazai, már kiforrott K+F eredmények – pl. a Hajdú Művek megújuló energiarendszerei – állami segítséget is igényelnének. A jelenlegi rendszerben azonban pont az ilyen ügyekre nem jut kellő állami támogatás és figyelem. Éppen ezért szükséges egy független és színvonalas energetikai kutatóközpont megalapítására és egy összehangolt energetikai K+F program megindításra.23

Nap- és metanolgazdaság előkészítése

A napenergia ugyan ma még luxusenergia, de lehetséges, hogy 20–30 éven belül ez lesz az emberiség átlag energiaforrása. Éppen a napenergia- felhasználás (fotovoltaikus és koncentrált naperőműi) várható hatalmas felfutására alapozva (az EREC világszinten 1120 GW beépített villamosenergia-kapacitásra számít 2030-ra)24 Magyarországnak nem szabad lemaradnia a napenergia területén. Első lépésként a hazai napkollektor- piac – mint a jelenlegi leggazdaságosabb napenergia-felhasználási mód – kialakítása érdekében érdemes állami ösztönzőket kiépíteni. A napenergia felhasználásának növelése ugyancsak a hazai kkv-knak kedvez, hiszen a decentralizált termelésből mindig a kisebb és helyi cégek tudnak a leginkább profitálni. A későbbiekben pedig az ország energiastratégiáját úgy kell alakítani, hogy amennyiben valóban bekövetkezik az ún. napgazdaság korszaka, akkor ebbe Magyarországnak jó időzítéssel legyen esélye bekapcsolódni. Ugyanez a helyzet az Oláh György magyar Nobel-díjas által kidolgozott metanolgazdaság-koncepcióval is.25 A Magyarország számára szóba jöhető kitörési területek közül az egyik akár a metanolgazdaság lehetne: ha Izlandon, a világon elsőként 2009 novemberében már megindult a megvalósítás, akár mi lehetnénk a másodikak!26

Jegyzetek

  • 1. Top 500 hazai cég. HVG, 2010. 1. szám.
  • 2. Vö. magyar cégek helyzetét pl. német kommunális közműcégekével, amelyek a német gáz- és árampiac 40–45%-át birtokolják, lásd VKU: Profil, www.vku.de/de/VKU/VKU-Wir_ueber_uns_/Im_Profil_2008.pdf
  • 3. Vö. Vincze Péter: Vállalatfelvásárlások egy kialakuló piacon. Közgazdaságtudományi Szemle, 2009. 1. szám, 69–83. o.
  • 4. Lásd pl. Sustainable Energy Systems in 2050. Energy Research Centre of the Netherlands (ECN), 2007. www.ecn.nl/docs/library/report/2007/e07082.pdf
  • 5. Vö. Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználására, 2008–2020. GKM, 2008.
  • 6. A MOL ugyan többségi külföldi tulajdonban van, azonban a magyar menedzsment és a cég hazai gazdaságban elfoglalt szerepe révén mégis inkább tekinthető magyar energiavállalatnak.
  • 7. Az eszközök részletesebb kibontását lásd egy-egy kiváló szektortanulmányban, amelyre hivatkozás történik minden bekezdés elején.
  • 8. Lásd pl. A biomassza energetikai alkalmazásának jövője, aktuális problémái. KVVM, 2007. www.bitesz.hu/biomassza/a-biomasssza-energetikai-alkalmazasanak-jevoje-aktualisproblemai.html
  • 9. Lásd pl. Biogáz előállítás- és felhasználás. Műszaki kiadványok, 2009. 1. szám.
  • 10. Lásd Stratégia. GKM, 99. o., a policy forgatókönyv esetén (!) is mindösszesen 94 MW biogáz beépített teljesítmény.
  • 11. Lásd a német kormány 2007. 08. 23-án elfogadott ún. mersebergi Integrált Energiaés Klímacsomagját, www.bmwi.de/BMWi/Navigation/energie,did=254048.html.
  • 12. Lásd pl. Prof. Kozák Miklós: A megújuló vízenergia-termelés hazai lehetőségei. www.zoldtech.hu/cikkek/20080917-vizenergiatermeles-hazai-lehetosegei
  • 13. Lásd pl. Péter Gyula: Lakásépítés és energetika. Polgári Szemle, 2008. 1. szám.
  • 14. Vö. az osztrák eredményeket a passzívház-építészet területén, „Haus der Zukunft Projekt”, download.nachhaltigwirtschaften.at/hdz_pdf/20091210_hdz_10-jahresfeier_broschuere.pdf.
  • 15. Ribach–Lenkey–Hámor–Zsemle: Fejlődési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításában, különös tekintettel a hazai adottságokra. Magyar Tudomány, 2009/8, 989. o.
  • 16. Ádám Béla–Kujbus A.–Kurunczi M.–Szanyi J.–Unk J.-né: Javaslat a geotermikus energia hazai hasznosításának növelésére. Kézirat, Kistelek, 2009.
  • 17. Lásd pl. Szénégető László: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vidékfejlesztésének agrárinnovációs lehetőségei. Kézirat, Nyíregyháza, 2006, 81. o.
  • 18. Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia 2008–2025. KVVM, 2008.
  • 19. Lásd H/9173. számú országgyűlési határozat.
  • 20. Vö. a cég bejelentését, hungarian.wildhorse.com.au/FAQ.asp
  • 21. Lásd bővebben a szerző hamarosan megjelenő német nyelvű tanulmányát: Wirkung der acquis auf ungarischem Energierecht, mit spezieller Hinsicht auf Wettbewerbsrecht.
  • 22. Lásd pl. a Fidesz energetikai szakpolitikusának, Nagy Andornak az állami zöld bankra vonatkozó javaslatát, www.demokrata.hu/heti-hir/zold-kormanyzas.
  • 23. Egy ilyen kutatóközpontnak kiváló mintakánt szolgálhatna a holland ECN, az energetika K+F témáról lásd bővebben pl. Tihanyi László (kutatásvezető): Az energetikai K+F szerepe. Miskolci Egyetem, 2005.
  • 24. EREC: Energy [R]evolution. 49. o. www.erec.org/fileadmin/erec_docs/Documents/Publications/energy__r_evolution_-_a_sustainable_energy_outlook_2009-lr.pdf
  • 25. Vö. Oláh–Goeppert–Prakash: A metanolgazdaság. Better Kiadó, Budapest, 2007.
  • 26. Lásd: a hazánkban is jelen lévő izlandi Mannvit cég tervezésében elkészült „Oláh György CO2-ből megújuló metanol” elnevezésű gyárat, www.mannvit.com/AboutUs/News/Readarticle/1588.
© 2005 – 2024 Polgári Szemle Alapítvány