A tartalomból

2009 őszétől Matolcsy György vezetésével kezdődött az a műhelymunka, amelynek keretében mintegy 500 kutató, szakértő, gazdasági és civil szakember 7 témakörhöz kapcsolódva 3000 oldalban fogalmazta meg az adott témakör helyzetelemzését, a célkitűzéseket, a lehetséges megvalósítás eszközrendszerét, valamint a legfontosabb javaslatokat. Ezen dokumentumok alapján készült el „A Talpra állás és Felemelkedés Közgazdasági Programja”, amely jövőképet, stratégiát és kitörési pontokat fogalmaz meg a magyar gazdaság számára. A Polgári Szemle jelen számától kezdve bemutatjuk az egyes témakörökben született tanulmányok legfontosabb megállapításait, kezdve a sort a megújuló Magyarország energiapolitikai téziseivel.

A témakörhöz kapcsolódik két további cikkünk is. Lovas András a magyar, és különösen a kis- és középvállalkozások energetikai oldalról történő megerősítésének feltételeivel foglalkozik. Thoma Csaba írása azt vizsgálja, hogy milyen lehetőségeket rejt magában Közép-Európa és hazánk számára a Kaszpi-térségben található gáz és olaj.

Botos Katalin cikkében, alapvetően a Nyugdíj- és Időskorú Kerekasztal jelentése alapján rajzol képet a nyugdíjreform alternatíváiról. Egyértelműen bizonyítja, hogy a társadalombiztosítás konszolidálása az egyik legsürgetőbb és legnehezebb gazdaságfilozófiai kihívás.

A koreai konfliktus, húsz évvel a kétpólusú világ megszűnése után, mint a „hidegháború utolsó szigete” él tovább. Debreceni Istvánné tanulmányában a konfliktus hátteréről, a jelenlegi helyzetről és megoldásának lehetőségeiről ír. Nem igazán ad okot az optimizmusra, hogy a szerző szerint egyik nagyhatalom sem igazán érdekelt a status quo megváltoztatásában, s a jelenlegi események sem a megbékélés irányába hatnak.

Milyen törvényes, jogi eszközökkel tudja az új kormány a szükséges köztisztviselői cseréket végrehajtani? Erre a kérdésre keresi a választ írásában Prugberger Tamás.

A Panama-csatorna nem csak mérnöki remekmű (amelynek társtervezője a magyar Gerster Béla volt), hanem semlegessége révén „pro mundi beneficio” (a világ javára) rendelkezésre álló kereskedelmi út. Hogy sikerült ezt biztosítani: erről szól Horváth Marcell írása.

Tudományos rovatunkban Oksana Chumak az ukrán számviteli oktatás és a gazdasági válság összefüggéseiről ír.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő