Archívum

2010. február - 6. évfolyam, 1. szám

  • Maksym Kolisnyk

Decentralization of Public Administration in the Context of European Integration of Ukraine

Actual social and economic development of Ukraine stipulates for intensification of reforms of all spheres of public activity. The most important problems are in general further democratisation of public affairs and particularly – rationalisation of public administration, imporevement of financial system, implementation of new innovation model in economy, administrative and territorial reform etc. Realization of these questions is closely connected with division of responsibility between central and local authorities, subsequent development of local self-government of Ukraine. At the same time it is necessary to take into consideration that official strategy of Ukrainian state is integration to the European Economic Community. In view of this the aim of research and generalization of European practice of decentralization is arising within the scope of principal objective of improvement of existing methods of administration and decreasing of disproportions in territorial development.

Bővebben

  • Varga Szabolcs

A kkv-k növekedési feltételeiről rendezett szakmai vita gazdaságstratégiai üzenetei

2009. november 5-én a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakmai vitát rendezett a Vállalkozásfejlesztési Főosztály megbízásából 2009 májusában elkészült két – a mikro-, kis- és középvállalatok fejlődését vizsgáló – tanulmányról, valamint a minisztériumnak a kkv-k helyzetével foglalkozó 2008. évi jelentéséről. A vita megszervezői a rendezvénnyel célzottan a kkv-k növekedési lehetőségeire koncentráló szakmai párbeszédet kívántak teremteni. A megbeszélésen nagy számban vettek részt a meghívott kutatóintézetek képviselői, szakértők és a témában érintett, vagy az iránt érdeklődő civil résztvevők.

Bővebben

  • Schlett András

A harmadik út – avagy a neoliberalizmus álruhája

A harmadik út – avagy a neoliberalizmus álruhája

Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az európai parlamenti választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését hozták. Mára a szociáldemokrácia visszaszorulása történelmi méretűvé vált az öreg kontinensen. Ezzel párhuzamosan a baloldali liberalizmus is hanyatlásnak indult. A blairizmus nemcsak névadóját veszítette el, hanem vezető szerepét is az európai baloldalon. A 12 évnyi hatalomban megfáradt brit Munkáspárt ideológiáját olyan szociális liberalizmushoz szokás hasonlítani, amely inkább liberális, mint szociális. Az egykor ígéretes harmadik utas programok, és az azokat képviselő szociáldemokrata pártok mély válságba kerültek. Tíz éve még úgy tűnt, hogy a „harmadik út” elmélete és politikai-gazdasági gyakorlata stratégiát teremt a globalizált kapitalizmus megszelídítéséhez.

Bővebben

  • Sebestyén Tibor

Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában

Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában

A jelzálog-hitelezési krízis formájában az USA-ban létrejött válsággóc nem halt el gyorsan, hanem egy ágazatilag és földrajzilag is gyorsan terjedő pénzügyi, majd reálgazdasági világjárvány kiindulópontja lett. A bajok ilyen mértékű továbbterjedése az USA és a globális világrend leromlott állapotára, illetve alapvető problémákra utalt. Egy szervesen integrált egészséges rendszer ugyanis gyorsan elszigeteli és kiöli a válsággócokat. Ezzel szemben ez a reálgazdasági válság komplex világválsággá szélesedett, mivel életmódbeli, környezeti és energetikai dimenziókban is olyan alapvető problémákat hozott felszínre, amelyek megoldódása előtt ez a válságoktól terhes jelenlegi időszak nem is fog véget érni.

Bővebben

  • Rózsás Tamás

A macska színe

A macska színe

Kína tehát a globális pénzügyi válság ellenére fejlődik, a kínai gazdaság dinamikusan növekedik tovább. Ennek a fejlődésnek a motorja azonban nem a kapitalizmus tagadása, ahogy azt a szkeptikusok hangoztatják, hanem épp ellenkezőleg: az egyik legfontosabb gazdasági erőforrással, az emberi erőforrással bőven rendelkező Kína gazdaságának lassú, de folyamatos felszabadítása, az állam korlátozott gazdasági súlya és szerepe, és a még mindig alacsony általános gazdasági fejlettség miatt továbbra is rendkívül olcsón és óriási mennyiségben elérhető munkaerő.

Bővebben

  • Menyhárt Szabolcs

Kormányzati döntések a társadalombiztosítás rendszerét illetően

Kormányzati döntések a társadalombiztosítás rendszerét illetően

A gazdasági krízishelyzet kiváló alkalom lehetett volna a társadalombiztosítási rendszer új alapokra helyezésére, csakhogy a jelenlegi vezetés ezt nem tartotta ezt szükségesnek. Pedig a válság közepén minden felelős politikai erő kényszerítve lett volna a konstruktív együttműködésre, a megfelelő politikai konszenzus kialakítására. Mindezzel pedig mi nyertük volna a legtöbbet. Az új alapokra helyezett rendszer visszaszerezhette volna a biztosítottak bizalmát, a társadalom megbecsülését, így vélhetően kevesebben is vonnák ki magukat a rendszer fenntartásából, azaz a járulékfizetés alól, hiszen mindenki még inkább magáénak érezné a rendszert. Sajnos a csillagok kedvező együttállása lassan már a múlté, és a magyar társadalombiztosítási rendszer recsegve-ropogva továbbviszi majd negyvenéves örökségét: az átláthatatlanságot, a rugalmatlanságot, a belső ellentmondásokat, az igazságtalanságot, tovább élezve a társadalmi feszültséget, immáron fiatalok és idősek között is.

Bővebben

  • Jászberényi József

Az ageizmus

Az ageizmus

Sajnálatos módon, minden pozitív törekvés ellenére minden napnyugati társadalomban jellemző az idősek valamilyen fokú megbélyegzése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden társadalomban ugyanannyira és ugyanúgy jelentkeznek ezek a problémák. A témáról szóló szakirodalom alapján elmondható: minél keletebbre utazunk Európában, a diszkrimináció annál jellemzőbb, annak ellenére is, hogy ahogy a nyugatiak, úgy a kelet-európai alkotmányok is tartalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tiltását.

Bővebben

  • Báger Gusztáv - Pulay Gyula

Világpiaci integrálódás hazai felzárkózás nélkül

Világpiaci integrálódás hazai felzárkózás nélkül

A fenntartható fejlődéshez értékváltásra és olyan mély szerkezeti reformokra van szükség, amelyek nem egyszerűen a termelési, pénzügyi ágak új struktúráját jelentik, hanem magukba foglalják a gazdasági, elosztási, társadalmi viszonyok egészét is. Ehhez a feladathoz kell meghatározni az állam kiterjedését, funkcióit. Mindez magába foglalja többek között a szabályozórendszer korszerűsítését, a működő versenypiac kereteinek kialakítását, a gazdaság szereplőihez, benne a nagyvállalati körhöz és a kis- és középvállalati szektorhoz, a civil szférához való viszonyát. Felmérések igazolják, hogy éppen a kis- és középvállalkozások a legelégedetlenebbek a közszféra teljesítményével, őket sújtják leginkább a magas adók, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága, a kevéssé szolgáltató jellegű közigazgatás, a közszolgáltatások nem megfelelő színvonala. A közszféra működésének hatékonyabbá tétele tehát jelentősen növelné e vállalkozások versenyképességét is.

Bővebben