A gazdasági válság hatásai az Észak-alföldi régióban

DR. MEZŐ FERENC egyetemi docens, igazgatóhelyettes, ÉARFÜ. (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

A tanulmány készítésének célja a gazdasági válság Észak-alföldi régióra kifejtett negatív hatásainak statisztikai adatok és kérdőíves felmérés segítségével történő feltárása a vállalkozó szférában. Valamint a vállalkozások megoldási gyakorlatának és az általuk igényelt segítségek beazonosítása, melyek révén lehetővé válhat a problémák kezelésére irányuló javaslatok megfogalmazása. Mi történt, és milyen segítségre számít a vállalkozói szféra az Észak-alföldi Régióban!

A feldolgozás módszere

Minden munkát érdemes a statisztikai adatok begyűjtésével, rendszerezésével, összehasonlításával kezdeni. Ennek megfelelően 2009 tavaszán arra kértük a Kereskedelmi és Iparkamarákat, a Regionális Munkaügyi Központot és a KSH Regionális Igazgatóságát, hogy szolgáltassanak adatokat a régió gazdaságát érintő válsághatásokról. Természetesen az adatokat időben és térben is csoportosítani kell, mert tendenciák és megállapítások csakis így lehetségesek.

Viszont a számokban nincsen élet, halott lesz, ha még valami fontosat nem teszünk hozzá. Be kell húzni magát az életet, valamilyen közösség hangjait, ettől válik élő szövetté, széppé és tegyük hozzá, hitelessé. Ennek értemében a korlátozott mértékben beérkező statisztikai adatok elemzése után a válság gazdasági hatásainak intézményi, vállalati szintű kezelésének feltárására kérdőíves vizsgálatot készítettünk elő. A kérdések a régió helyi gazdasági szereplőit szólaltatták meg, az ő észrevételeikre, tapasztalataikra irányult kíváncsiságunk.

Mi volt ezzel a cél? A cél mindig a valóság egy darabjának a minél teljesebb megértése, itt sem volt ez másként. A valóság két különböző szegmentjére voltunk kíváncsiak. Egyrészt a válság közvetlen hatásaira; mit eredményezett az adott vállalkozás mindennapjaiban? Forgalomcsökkenést, piacvesztést, vagy esetleg épp ellenkezőleg? Illetve milyen lépéseket tettek a túlélés érdekében: csökkentett munkaidő, leépítés, fejlesztések elhalasztása, esetleg előremenekültek új termékkel, új piaci szegmensek feltárásával? Másrészt, mit szeretne, milyen megoldási lehetőségek várnak el a gazdasági, kormányzati szereplőktől!

Kistérségenként 5 céget kerestünk meg, megyeszékhelyek esetében pedig tízet. Végül 170-en küldték vissza kitöltve a kérdőívet. Mindezek feldolgozása után egy rendkívül izgalmas és sajnos szomorú anyagot kaptunk, mely több problémát vet fel.

Válsághatások a statisztika tükrében

A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009. I. negyedévében már érezhető volt a munkaerőpiacon. Számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma (1. sz. táblázat) és aránya, miközben a munkanélkülieké jelentős mértékben nőtt, mind az előző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest.

1. sz. táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő)

1. sz. táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő)

2. sz. táblázat: Munkanélküliek száma (ezer fő)

2. sz. táblázat: Munkanélküliek száma (ezer fő)

A régióban a foglalkoztatottak számának csökkenése közel azonos mértékben érintette Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket: a 2007. IV. negyedévében foglalkoztatottak száma 2008 azonos időszakában már öt-ötezer főt meghaladó mértékben csökkent e két megyében, miközben Jász-Nagykun-Szolnok megye több mint hatezer fővel növelte foglalkoztatottjainak számát. Mindezek eredményeképpen 2008. IV. negyedévére a régióban összességében négyezernégyszáz fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottak száma a válság kezdetétől, 2008. IV. negyedévtől a régió mindhárom megyéjében jelentős, összesen majdnem 32 ezer fős csökkenést mutat.

...növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma...

A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma: míg 2008. IV. negyedévében 74 ezer fő volt munkanélküli, addig 2009. I. negyedévében már majd 13 ezerrel több, 87 ezer fő. Amennyiben a régión belüli megoszlást is megvizsgáljuk, kirajzolódik, hogy a legnagyobb arányú növekedést az egyébként is rendkívül magas munkanélküliszámmal jellemezhető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szenvedte el: közel másfél év alatt majdnem 18 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, bár Jász-Nagykun-Szolnok megye is nagyban, 5 és fél ezer fővel növelte munkanélkülijeinek számát. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számában bekövetkezett változásokat tükröző táblázatok elemzéséből kimutatható, hogy bár legnagyobb mértékben Jász-Nagykun- Szolnok megyében csökkent a foglalkoztatottak száma, mégsem e megyében nőtt leginkább a munkanélkülieké, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ennek egyik lehetséges oka lehet, hogy nagy valószínűséggel a Jász-Nagykun-Szolnok megyében elbocsátott foglalkoztatottak azt a stratégiát választották, hogy maguk próbáltak állást keresni, ehhez nem veszik igénybe a munkaügyi központokat, azaz nem is regisztráltatták magukat munkanélküliként.

3. sz. táblázat: A csoportos létszámcsökkentés döntésbejelentési létszámadatai 2008. június és 2009. június között

3. sz. táblázat: A csoportos létszámcsökkentés döntésbejelentési létszámadatai 2008. június és 2009. június között

A Munka Törvénykönyve 94/D. § (1) szerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, valamint az érintettek adatairól és a körülményről írásban értesítenie kell az állami foglalkoztatási szervet. Az értesítést a munkavállalók képviselői részére történő tájékoztatással egyidejűleg kell megküldeni az állami foglalkoztatási szervnek, és ennek másolatát a munkavállalók képviselőinek át kell adni. Az Észak-alföldi régióban 2008. második félévében a Munka Törvénykönyve szerinti csoportos létszámcsökkentésre vonatkozóan 2237 főre, 2009. I. negyedévében 750 főre, 2009. II. negyedévében 1752 főre vonatkozóan született döntés (2. sz. táblázat).

A Központi Statisztikai Hivatal megyei Statisztikai tájékoztatói szerint a Hajdú-Bihar megyéről rendelkezésre álló 2009. I. negyedévi információk a gazdasági recesszió térségre gyakorolt hatását tükrözik. Csökkent az ipar, az építőipar termelése, és a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szintén elmaradt az előző év azonos időszakáétól. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásai és a lakásépítések visszaestek. Az alkalmazásban állók számának mérséklődése mellett a keresetek vásárlóereje is csökkent. A gazdasági válság hatásait tovább erősíti a mezőgazdaság terén a kedvezőtlen tavaszi időjárás, mely a mezőgazdaság növénytermesztési ágazatának legfeljebb közepes hozamait vetíti előre.

A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009. I. negyedévében már érezhető „minden fronton”, ellentétben a politikusok véleményével, a közeljövőben e negatív tendencia várhatóan nem áll meg.

Válsághatások a kérdőíves felmérés tükrében

A régió 28 kistérségéből tehát összesen 170 db kérdőív érkezett vissza, a vizsgálat azonban nem tekinthető reprezentatívnak. Kistérségenként legalább öt, a megyeszékhelyek kistérségeiben legalább tíz foglalkoztatót szólaltattunk meg a válság rájuk gyakorolt hatásairól, a válság hatásainak mérséklésére alkalmazott lépéseiről, az általuk elvárt megoldási lehetőségekről. A válaszadásban legegyüttműködőbb vállalkozások a Jászberényi (12 db), a Nyíregyházi (12 db), és a Szolnoki kistérség (11 db) területén működtek, ezekből a kistérségekből érkezett ugyanis vissza a legtöbb kérdőív.

Leginkább a Nyírbátori kistérség válaszadásra felkért cégei voltak ellenállóak (vagy legalábbis nem együttműködőek) a vizsgálatban való részvételre, ugyanis e kistérségből csupán egyetlen kitöltött kérdőív érkezett vissza.

A válaszok 64%-a a korlátolt felelősségű társaságoktól, 15%-a pedig a betéti (7%) és részvénytársaságoktól (8%) érkezett vissza, de 8%-ot tesz ki a vizsgálatban részt vevő egyéni vállalkozók aránya is. A kérdőívet kitöltő vállalkozások tizedét adják azok, akik nem kívánták nevüket – és így cégformájukat sem – adni a vizsgálatban adott válaszaikhoz. A vizsgálatban részt vevők közt elenyésző a szövetkezetek, illetve a nonprofit gazdasági társaságok száma és aránya. A vizsgálatban részt vevők aránya nem felel meg a régióban e hat kategóriában regisztrált vállalkozásmegoszlásnak.

...piacvesztést a vállalkozások meglehetősen magas száma, majdnem 60%-a tapasztalt.

Erőteljesen túlreprezentáltak a vizsgálatban a kft.-k, hiszen ezen vállalkozási formák a régióban 2007 végén a fent vizsgált hat kategóriában regisztrált vállalkozásoknak mindössze 15%-át teszik ki, míg a vizsgálatban arányuk 64%-os. A bt.-k és rt.-k aránya a vizsgálatban (15%) ugyan azonos a régiós jelenlétük (15,5) arányával, ám ezen belül rendkívül alacsony, mindössze 0,2%-os a régiós jelenléte az rt.-knek. Feltűnő az aránykülönbség az egyéni vállalkozások esetében is: míg a régióban az EV-ók aránya több mint 62%, addig a vizsgálatban mindössze 8%-kal képviseltetik magukat. Ennek oka a vizsgálat alapcéljában keresendő: a Kistérségi Koordinációs Hálózat kollégáit arra kértük, a kistérségük jelentősebb foglalkoztatóit próbálják megszólaltatni, így tehát érthető az általában kis létszámot foglalkoztató egyéni vállalkozók régiós arányát jelentősen alulreprezentáló részvételük a vizsgálatban. Azok visszaküldési hajlandósága és pályázati aktivitása is csekély.

1. sz. ábra: A vizsgálatban részt vevő vállalkozások száma kistérségenként

1. sz. ábra: A vizsgálatban részt vevő vállalkozások száma kistérségenként

A kedvezőtlen statisztikai számokból nem meglepően a vizsgálatban részt vevő 170 vállalkozás 62%-ában változott a foglalkoztatottak száma 2008. január elseje és 2009. április elseje között. A vizsgált időszakban a vállalkozások majdnem felében (46%) történt létszámcsökkentés. A létszámcsökkentést alkalmazó vállalkozások háromnegyede 10% és 30% közötti létszámcsökkenésről számolt be. A változás iránya azonban nem kizárólag negatív, azaz a vizsgált időszakban létszámnövekedés is megfigyelhető volt a vizsgált vállalkozások 16%-ánál.

A vizsgálatban részt vevő 170 vállalkozás több mint háromnegyede (77%) tapasztalt valamilyen mértékű forgalomcsökkenést a válság hatásaként. A forgalomcsökkenést elszenvedő vállalkozások 16%-a 20% alatti forgalomcsökkenésről számolt be. A gazdasági válság hatásaként piacvesztést a vállalkozások meglehetősen magas száma, majdnem 60%-a tapasztalt. Piacai negyedének elvesztéséről a vizsgálatban részt vevő vállalkozások 39%-a számolt be, az ő helyzetük szó szerint tragikussá vált.

A vizsgálatban részt vevő vállalkozások a válság negatív hatásaiként tapasztalt egyéb tényezőket is megemlítettek: gyakori a raktárkészlet-felhalmozódás és az ebből fakadó költségnövekedés, az árbevétel- és nyereségcsökkenés, a kintlévőségek növekedése, valamint a rendelések felfüggesztése, mint a válság negatív hatásai. Megemlítésre kerültek még: az ipari parkba betelepülni szándékozók visszalépései, az árfolyamváltozásból fakadó áremeléskényszer, illetve a hitelhez jutás lehetőségének csökkenése a magasabb szükséges fedezetek miatt.

A vállalkozások többsége (82%) már alkalmazott valamilyen, a gazdasági válság hatásait hárító, csökkentő intézkedést.

A vizsgálatban részt vevő vállalkozások majdnem 40%-a felülvizsgálta, ennek nyomán pedig csökkentette kiadásait a válság hatására bekövetkező recesszió nyomán. A költségcsökkentés után leggyakrabban (említések 21%-ában) a piacorientáció-módosításra, termék- vagy struktúraváltás alkalmazására. Leginkább (35%) úgy próbálják kivédeni a válság hatásait, hogy igyekeznek új piacokra belépni. Nagyon sokan (26%) alkalmazzák az új piaci szegmensek felé való nyitás lépését, illetve próbálják új piacokra bevezetni termékeiket, szolgáltatásaikat. A válságkivédő lépéseket már alkalmazó cégek közt azonos arányban (11%) szerepeltek a beruházásokat, fejlesztéseket érintő lépések és a szervezeti átalakítások.

2. sz. ábra: Foglalkoztatotti létszám alakulása

2. sz. ábra: Foglalkoztatotti létszám alakulása

3. sz. ábra: Piacvesztés mértéke %-ban, az említések száma alapján (n=101)

3. sz. ábra: Piacvesztés mértéke %-ban, az említések száma alapján (n=101)

A fent említett négy nagy területen kívül (kiadáscsökkentés, piacorientáció, beruházásokat érintő lépések és szervezeti átalakítások) alkalmazták még a létszámleépítések fájdalmas eszközét. Több vállalkozás azonban úgy próbálta elkerülni a szükséges munkaerő-leépítéseket, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által kiírt munkahelymegtartó pályázatokon vett részt és nyert el támogatást, ugyanakkor éppen hasonló, korábbi munkahelymegtartó kötelezettségvállalások miatt nem tudták mások megtenni ezt a szükséges létszámleépítő lépést. Tehát a régebben elnyert pluszforrás nem előnnyé, hanem hátránnyá változott és többletteherrel nehezíti a piacon jelentkező növekvő éleződő versenyt.

4. sz. ábra: A vizsgált vállalkozások által elvárt válságkivédő lépések

4. sz. ábra: A vizsgált vállalkozások által elvárt válságkivédő lépések

Az elvárt válságkivédő, válságkezelő intézkedések

A vállalkozások szinte mindegyike megfogalmazott olyan intézkedéseket, elvárásokat, melyeket azonnal vagy hosszú távon várnak segítséget a gazdasági válság hatásainak kivédésére a helyi és/vagy kormányzati szervektől, valamint az európai uniós intézményektől.

Az elvárt válságkivédő lépésekre vonatkozóan a vizsgálatban részt vevők szabadon fogalmazhatták meg a helyi és kormányzati szervek, illetve az Európai Unió intézményei felé elvárásaikat, melyekkel úgy vélik, azok hathatós segítséget tudnának nyújtani a válság hatásainak kivédésében. A leggyakrabban – nem meglepő módon – az alábbi elemek fogalmazódtak meg:

    •  38%-uk említette az adó- és járulékcsökkentést, •  26%-uk a pályázati lehetőségek növelését, illetve •  17% volt az említési aránya a kedvező hitelfelvételi lehetőségeknek. A válaszadás során több esetben is megfogalmazódott az a gondolat, hogy ezen lépések megtételére nemcsak a válság kiteljesedése okán, hanem attól függetlenül is szükség lenne, hiszen ezek nagyban segítenék a vállalkozások terheinek csökkenését, illetve lehetőségeiket növelhetnék, ezáltal erősítve a „több lábon állás” stratégiáját.

Részletesebben kifejtve a szükségesnek vélt lépéseket, az alábbiak körvonalazódnak ki:

    •  Járulékcsökkentés, adócsökkentés/eltörlés:
  • pl. iparűzési adó, cégautóadó, épületadó, súlyadó, különadó, EHO eltörlése, csökkentése,
  • illetékek mértékének csökkentése,
  • halasztott adófizetési lehetőségek, különösen az LHH kistérségekben,
  • adókedvezmények fokozása.

Abból adódóan, hogy a válság régióra kifejtett hatásaira vonatkozó felmérést az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, mint pályázatok megjelentetésével, pályázatkezeléssel is foglalkozó szervezet végezte, különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a pályázatokra, pályázati eljárásokra vonatkozóan megfogalmazott elvárások.

    •  Pályázati lehetőségek növelése, eljárások egyszerűsítése, pályázati kritériumok enyhítése, módosítása.

A pályázati lehetőségek témakörén belül számos tématerület került megemlítésre a vállalkozások részéről, melyek között általános és egészen speciális igények is megjelentek.

...az önrész és a megnyerhető összeg is adóköteles, ami nagyban rontja a pályázatok által kínált lehetőségeket.

A vállalkozások, mint potenciális projektgazdák, a pályázatokon való részvételi lehetőségek kiszélesítésének általános igényével jelezték azt, hogy szeretnék, ha valós igényeikhez igazodva, pályázati források segítségével valósíthatnák meg fejlesztési elképzeléseiket. Nyilvánvalóan nem kis- és középvállalkozás fogalmazta meg azt az igényt, hogy a pályázatokon való részvételt tekintve engedjen a pályázati rendszer nagyobb teret a nagyvállalatok számára. Igény fogalmazódott meg továbbá arra nézve is, hogy a kereskedők, illetve az élelmiszeripari vállalkozások számára is legyenek elérhetők a pályázati források. Olyan speciális – bár nem egyedi – igény is felszínre került például, hogy az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) alanyú cégek is érdemben pályázhassanak, hiszen jelenleg az önrész és a megnyerhető összeg is adóköteles, ami nagyban rontja a pályázatok által kínált lehetőségeket.

A vállalkozás nagyságára, illetve típusára vonatkozóan megfogalmazott igényeken túl azonban a pályázatok témájára is fogalmaztak meg ajánlásokat a vizsgálatban részt vevők. Eszerint nagy segítséget jelentene számukra, ha a vállalkozásuk technológiáját fejleszthetnék, gépparkját bővíthetnék, ezáltal a

  • korszerűtlen gépek, eszközök cseréjéhez járulhatna hozzá a pályázati forrás. Szeretnének pályázati forrásokat felhasználni, illetve több pályázati lehetőséget várnak a
  • megújuló energiák felhasználásának ösztönzése, illetve a
  • logisztikai fejlesztések, telephelyfejlesztések terén. Nagy igény mutatkozik a vizsgált vállalkozások körében
  • foglalkoztatási támogatásokra. Olyan pályázatokra tartanának igényt, amelyekben különböző módon előnyben részesítenék azokat a pályázókat, akik
  • létszámmegőrzést céloznak/valósítanak meg.

Hatékonyabb támogatást várnak azok a vállalkozások is, amelyek előzőleg már vettek fel munkahelymegőrző támogatást. Konkrét példákat is említettek a válaszadók, mellyel megmagyarázzák javaslatukat: leírják azt a problémát, mely szerint jelenleg, ha a cég már vett fel munkahelymegőrző támogatást, kizárásra kerül az ofa-s, TÁMOP 2.3.3. pályázatokból. Konkrét vizsgálati szempontként javasolják beépítésre továbbá azt a kritériumot, hogy vegyék figyelembe pl. a 12 hónapra jutó bértámogatás nagyságát is egy-egy pályázat elbírálásakor.

Úgy vélik, a pályázatokon való eredményes részvételük, illetve sikeres fejlesztéseik záloga az, ha az

  • utófinanszírozás mellett kiterjesztésre kerülnek az előlegfelvételi lehetőségek, ha (ez már könnyítve lett, ipar és turizmus területén 40% előlegre, egyébként 35% előlegre van lehetőség),
  • könnyítenék a biztosítékadási kötelezettségeket (ezt is könnyítették, ha ütemezett a kifizetés, csak az ütemezés összegére kell biztosíték, eddig az egész összegre), illetve ha
  • a saját erő csökkentése mellett növelnék a támogatási intenzitások mértékét is.

A válaszban megfogalmazott vélemények közt szerepel az a speciális igény is, hogy a pályázatok elbírálása során jelentsen előnyt, hogy amennyiben a vállalkozások bevételei növekvő tendenciát mutatnak, növekedjen a megszerezhető támogatási intenzitás mértéke.

Ezen tényezők hozzájárulnának ahhoz, hogy minél több vállalkozás számára jelentsen valós ösztönzést a pályázatokon való részvétel. Ezek segítségével ugyanis kisebb mértékben kellene saját forrásaikból, vagyonukból megelőlegezni fejlesztéseiket mindaddig, míg a hosszadalmas pályázati eljárás végén hozzájutnak az elnyert pályázati forrásaikhoz.

Az említett tényezők mellett szükségesnek tarják a pályázatok kezelésekor nemcsak a mielőbbi döntéshozatalt, hanem

  • a támogatásfolyósítások, illetve az ügyintézés felgyorsítását is, hiszen ezen bürokratikus elemek nagyban hátráltatják a sikeres és eredményes pályázati eljárást és gördülékeny megvalósítást. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy szükség lenne speciális,
  • alacsony támogatási összegű pályázatok biztosítására. Ezen pályázatokkal a kis tőkeerejű, kevés saját forrást „bevállalni tudó” vállalkozások esélyei nőnének az uniós források társfinanszírozásával megvalósuló projektekre. Az igényelhető támogatási összegek említésekor kirajzolódik az 1-2 millió Ft-ot jelentő pályázati forrásokra vonatkozó igény. A válságból való kilábalás fontos lépésének tekintenek a válaszoló vállalkozások olyan elemeket is, melyek – akár részbeni – megoldása is aligha várható a pályázatokban közreműködő szervezetektől. Ilyenek például a
  • de minimis határ kiterjesztése,
  • a korrupciót fenntartó, működtető pályázatíró és tanácsadó cégek pályázati rendszerből való kiiktatása, vagy
  • a közbeszerzések könnyítése.

Olyan elemek is említésre kerültek, melyek az ágazati és a regionális operatív programok

  • lehatárolási területeit módosítanák, annak érdekében említik, pl. a GOP-ROP lehatárolásokat, hogy ezáltal legyenek nagyobb források megszerezhetőek a kérdezett vállalkozások számára. Megemlítik, hogy az ÚMVP kerete kisebb, mint az ÚMFT, és a mikrovállalkozások pedig többen vannak, mint a kkv-k, tehát nagyon sok életlépes mikrovállalkozás marad támogatás nélkül.

Az általános, akár válságtól független megoldási lehetőségek közt említhetők a

    •  kedvező hitelfelvételi lehetőségek.

A válaszadók majdnem ötöde (17%) várná ezt a segítséget. Kedvező lehetőségek alatt kedvezőbb kamatokat, hosszabb türelmi és futamidőt, kedvezőbb forgóeszköz-hiteleket, illetve állami garanciát értenek és várnak a megszólaltatott vállalkozások. Egy fontos adalék: a turizmus szálláshelybővítésnél a régiókban 13 szálloda nyert, ebből a támogatási szerződésnél (TSZ) 6-an jelezték (ez közel a fele!), hogy az önerő, illetve a bankgarancia már a múlté, és időbeli módosítást kértek, végül három elállt a szerződéskötéstől. Fontos lépésnek tekinti a vállalkozások 6 százaléka a

    •  munkahelyteremtést és beruházásélénkítést, mint válságkezelő lépést.

Olyan speciális feltételek biztosítását is elvárják a vizsgálatban részt vevő vállalkozások, mint amilyen a pozitív diszkrimináció intézménye. Említéseikben a helyi vállalkozások preferálását várják például a kivitelezésekben. Szintén a beruházások kivitelezését érinti az a javaslat, mely szerint a kormányzatnak és a helyi hatóságoknak is hathatós intézkedéseket kellene hozniuk arra vonatkozóan, hogy az alvállalkozói szintek számát (maximum 2 lépcsősre) korlátozzák. A munkahelyteremtés, beruházásélénkítés témakörébe került becsoportosításra továbbá a

  • munkára ösztönző lépések, illetve az
  • atipikus foglalkoztatási formák intenzívebb támogatása.

A választ megfogalmazók 5%-a tartotta fontos eszköznek a

    •  bürokrácia és adminisztrációs terhek csökkentését.

Többen várják a hatósági előírások, illetve adatszolgáltatások enyhülését, a vállalkozások működése jogi környezetének egyszerűsítését, az e területet érintő szabályozórendszer teljes átalakítását, illetve az állami intézmények ügyvitelének átszervezését is.

A megkérdezettek majdnem azonos arányban (4%) említették a

    •  hazai áruk, piacok, termelők preferálását a külföldiekkel szemben, továbbá exportösztönző és importkorlátozó lépések bevezetését várnák a hazai piacok, termelők védelme érdekében a kormányzattól.

A hazai forrásokból történő támogatások terén megemlítésre kerültek még olyan,

    •  a vállalkozásokat nagyban segítő támogatások, melyek például a hátrányos helyzetű munkaerőt foglalkoztató vállalkozásokat preferálnák, vagy a kezdő, induló vállalkozásokat karolnák fel.

Az említések sorát az az igény zárja, mely szerint

    •  hathatós fellépés szükséges a körbetartozások kivédése céljából, melynek gyors és hatékony megoldását a központi szervek nélkül elképzelhetetlennek tartják. Kidolgoztak egy fedezetkezelő tervezetet a körbetartozások kivédésére, hogy a vállalkozók, illetve alvállalkozók megkapják a pénzüket, a beruházási pénzeket. Az állami beruházásoknál a Kincstár lenne, másnál a saját bankja, de ez azt jelenti, hogy az önrészt le kell tenni. A most beharangozott önkormányzatokat sújtó megszorítások után kevés önkormányzat lesz, aki beteszi az önrészét. Maga az elképzelés se gyorsítja a folyamatokat, hanem pluszlépcsőként jelentkezik majd.

Konklúzió

Nem politikai maszlagokra kíváncsiak, hanem tényleges intézkedésekre.

A legfontosabb konklúzió az, hogy a régió vállalkozói amellett, hogy mindent megtesznek a maguk megmentésére, központi szervezésű hathatós támogatást várnak. Nem politikai maszlagokra kíváncsiak, hanem tényleges intézkedésekre. És tegyük hozzá, nem egy-egy egymástól független görcsös ténykedést szeretnének, hanem egy egységes, összefüggő csomagot, mely átöleli a kormányzati szerveket, uniós intézményrendszert és a bankstruktúrát is. Ilyen csomag ma még nem körvonalazódik, bizonyos elemek láthatók, bizonyos elemek nem. Több mint egy év eltelt, a vállalkozók és az emberek elkeseredetten várják, hogy történjen végre valami pozitívum. Az üres szavakra már nem fogékonyak, és sajnos már maga a politikus jelző is egyenlővé vált a szitokszóval. A központi rendszer mintha nem akarna tudomást venni a szükségszerű adóés járulékcsökkentésről, nem sejteni, hogy kivel és hogyan képzeli el a gazdaságélénkítést. Az uniós intézményeknél foltszerűen jelentek meg elemek: előlegkifizetés (akár 40%-ban), munkahelyteremtésre akár 40%-a a pontoknak (idáig 10% volt), a 4% áfa mint pluszteher átvállalása stb., de átütő sikert e rendelkezések nem jelentettek. Sokat várnak a szakértők az új OP-módosításoktól, amit Brüsszel jóváhagyott a hetekben. De tegyük hozzá, már tavaly is kifogásolták a brüsszeli szakértők, hogy rossz az uniós pénzek szerkezete, aránylag kevés jelenik meg ténylegesen a gazdaság javításában, innovációban, új szerkezet kialakításában, és túl sokat költünk olyan beruházásokra, melyek csak időlegesek, állagmegóvásról, külcsínről, illetve presztízsről szólnak, és ugyanúgy meg kell majd 7–10 év múlva ejteni. A bankok esetében pedig nem történt semmi; a helyzet csak egyre rosszabb, kölcsönt veszünk fel a bankokat megsegítendő, majd azok a pénzt kiviszik az anyabankhoz, a magas kamatok maradnak még legalább egy évig az erősödő forint ellenében, a törlesztést pedig megemelt adókban az egyre szegényedő vállalkozó és polgár fizeti meg. Ezért is érthetetlen, mi történt az elmúlt évben, hová vesztegettük el a drága napokat, heteket, hónapokat, miért nem fogott össze a politikai elit és tett le egy egységes kezelési csomagot. Természetesen egy ilyen csomagnak fel kell ölelni a különböző szektorokat, tehát nem csak adózási csomagnak kell lennie. A csomagon belül viszont meg kell különböztetni a vállalkozások típusait: egy agrárvállalkozót egy építőiparitól stb., valamint kezelnie kell a regionális különbségeket. Közben a vállalkozók tönkremennek, a kereslet pedig tovább csökken. Az előttünk álló időben pedig a bizalmatlanság és a tehetetlenség, tegyük hozzá, a kiábrándulás megállíthatatlanul nő!