Archívum

2009. augusztus - 5. évfolyam, 4. szám

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása a magyar felsőoktatás helyzetéről

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2009. június 11-i rendezvényét – több mint 100 résztvevővel – a magyar felsőfokú oktatás helyzetének elemzésének szentelte. Vitaindító előadást tartott dr. Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, dr. Mang Béla, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, volt államtitkár és dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, volt oktatási miniszter....

Bővebben

  • Szakály Sándor

Egy konzervatív történetíró aktualitása

A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk.: Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor, Argumentum Kiadó, Budapest, 2009, 252 p. A 19. század harmadik harmadának, a 20. század első harmadának megkerülhetetlen történésze, történetírója volt Angyal Dávid. A zsidó családból származó, katolizált, a magyarsághoz való tartozását mindig büszkén vállaló, a magyarországi zsidósággal szemben megnyilvánuló – nem egyszer igaztalan – vádakat elutasító, de a magyarországi zsidóság egy-egy „tévedését” is kritikusan kezelő történész születése 150. évfordulójára állított össze figyelemreméltó tanulmánykötetet Császtvay Tünde, Halász Ferenc és Ujváry Gábor, és jelenhetett meg az Argumentum Kiadó jóvoltából.

Bővebben

  • Gábor Tamás

A változó Kína

A változó Kína. Szerk.: Inotai András, Juhász Ottó, Akadémia Kiadó, 2009, 332 p. Az Inotai András és Juhász Ottó által szerkesztett A változó Kína című könyv a kereskedelmi forgalomba került, Kínát bemutató könyvek közül a legkiemelkedőbb és legkimunkáltabb kötet. Az olvasó egy kurrens és hiteles képet kap Kína gazdaságának és társadalmának múltbeli, jelenbeli és a jövőben várható alakulásáról. A könyv maradéktalanul eléri célját, ami a közvélemény szélesebb tájékoztatása Kína belső helyzetéről, regionális és globális súlyának növekedéséről, valamint a magyar– kínai kapcsolatok alakulásáról. A recenzens úgy véli, hogy napjainkban a kínai folyamatok megismerése elkerülhetetlen minden, a világ sorsa iránt érdeklődő polgár számára.

Bővebben

  • Völgyesi Miklós

Magyarország magyar és külföldi szemmel

Az 1989. október 23. napjával megszűnt Magyar Népköztársaság hatalmi berendezkedése a jogállamiság minden elemét nélkülöző „proletárdiktatúra” volt. A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam; hatalmi berendezkedése a joguralom. Az Alkotmánybíróság meghatározása szerint. „A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon, szabályozott keretek között fejtik ki tevékenységüket”.

Bővebben

  • Löffler Anna

Bálványostól Tusványosig, avagy egy tábor, amely politikai folyamattá érett

A Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ma már szociológiai, politológiai, társadalomtudományi kutatás alapját képezi, a maga húsz esztendejével nemcsak az átmenet legstabilabb intézménye, de egy olyan folyamat korrajza, amelynek áttekintése, vizsgálata méltán rajzolja ki egy politikai generáció formálódását, fejlődését. Ennek megfelelően ma már „Bálványosi folyamatról” beszélhetünk, amely több szempontból is meghatározta a Fidesz nemzetpolitikáját. Egyrészt a szabadegyetem egyik „kitalálóján”, a Fidesz politikusán, Németh Zsolton keresztül, másrészt a keretei között felvetett és megvitatott témák, politikai napirend, valamint a média figyelmén keresztül is. A 2009. évi 20 éves tábor alkalmával a megnyitón, majd a bálványosi „emlékülésen” tett szervezői, alapítói bejelentések is jelzik a folyamatjelleg megalapozottságát, a nosztalgián túl pedig a továbblépés tervezett lépéseit is.

Bővebben

  • Zsugyel János

Wekerle Sándor életművéről

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Wekerle_S%C3%A1ndor_Ellinger.jpg

Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness-rekordok könyvében: Magyarország legelső polgári származású miniszterelnöke, aki három ciklusban is betöltötte a miniszterelnöki posztot. A kiegyezés művének megszilárdításáért, részben továbbfejlesztéséért folytatott küzdelmei pályafutásának felívelő szakaszában, első két miniszterelnöksége idején közmegbecsülést vívtak ki számára. Az 1. világháború végnapjaiban a korábban megszolgált tekintély birtokában tért vissza a kormány élére. A Monarchia összeomlását természetesen egyéni kvalitásai sem tudták késleltetni. Bár kötelességtudata az utolsó napokig posztján tartotta, a birodalom összeomló épülete Wekerle Sándor életművét, sőt jó emlékezetét is maga alá temette.

Bővebben

  • Szatmári Péter

Az osztrák nemzet és nemzettudat kérdései az 1920–30-as években

http://www.flickr.com/photos/perger

Az osztrák kultúra sok tekintetben tükrözi az Ausztriában élők sajátosságait, a történelmi tapasztalatokat, a hagyományokat és a fejlődést, egyben az osztrák lakosság számára a sorsközösség és az összetartozás érzését is bizonyította. 1938 előtt gyökereiben már meglevő osztrák nemzet és nemzettudat, kiegészülve a küldetéstudat jelképrendszerével, a Harmadik Birodalomban eltöltött kijózanító és tragikus mindennapokban született újjá, illetve vált az egyes osztrák állampolgárok meggyőződésévé.

Bővebben

  • Szaniszló Gábor

Versenyfutás a hallgatókért: magyar felsőoktatás 2009

http://www.felvi.hu/

381 ezer hallgató tanul a jelenleg működő 70 magyarországi felsőoktatási intézményben. Az intézményekből 25 egyetem és 45 főiskola, közülük 31 állami, 25 egyházi és 14 magán/alapítványi fenntartású. A felsőoktatási intézmények integrációja elengedhetetlen, hiszen két év múlva az érettségizők létszáma ismét csökken, ugyanakkor jelenleg mindössze 16 olyan (állami) intézmény van, amelyik 10 ezernél több hallgatót képez, ugyanakkor 31 intézmény ezernél kevesebb hallgatóval működik. Ezen intézmények közül 5 állami (művészeti egyetemek), 21 egyházi és 5 alapítványi, összesen tízezer hallgatóval.

Bővebben

  • Papanek Gábor

A felsőoktatás a magyar nemzetgazdaságban

http://www.flickr.com/photos/lorentey/

Nem felejthetjük ugyanakkor, hogy a fejlett országok felsőoktatása ma mindinkább a gazdaság igényeit figyelembe véve fejlődik. A sok évszázada kialakult klasszikus európai egyetem tudományos célú, s állami finanszírozású volt. Az USA-ban viszont egyre több ún. vállalkozó egyetem alakult ki, amelyek tudásuk értékesítésére és profitra törekszenek, s ezért a piaci verseny által szabályozottak. Az utóbbiak nyilvánvaló sikerei nyomán az elmúlt évtizedek során Európában új típusú, saját bevételre törekvő, ún. gazdálkodó egyetemek is létrejöttek, s a költségvetési pénzszűke ez irányú lassú változásokra vezetett a magyar felsőoktatásban is. Mindenképp a nagy nemzetközi trendekkel ellentétes irányú lenne, s a magyar felsőoktatásnak a szomszédos országok ezen intézményeivel szembeni versenyképességét rontaná tehát, ha oktatásunk figyelmen kívül hagyná a gyakorlatnak az igényeit.

Bővebben

  • Iványi Károly

A bolognai rendszer: dilemmák és a továbbfejlesztés lehetőségei

http://btk.bdf.hu/

Súlyos hiba volt a főiskoláknál a korábbi erős nyelvi követelmények leértékelése, a nyelvoktatás háttérbe szorítása, a vizsgakövetelmények enyhítése. Ma már tapasztalható is, hogy végzettjeink egyre kevésbé tudják magukat megfelelően – szakmailag sem – kifejezni, pedig ők jelentenék a későbbi idegen nyelveken előadó tanári gárdát is. A szakdolgozatok íratását hol kredittel, hol kredit nélkül határozták meg, a szakirányoknak pedig pontatlan jellemzőkkel leírt egész halmaza jelent meg. A szakmai gyakorlatokat pedig végképp egyenetlenül kezelték. Nyilvánvaló, hogy mindezek már születésüktől kezdve magukban hordozták azokat az ellentmondásokat, amelyek sok helyütt elégedetlenséget kiváltva, ma már egyfajta visszarendeződés irányába mutatnak.

Bővebben

  • Juhászné Belatiny Katalin

Új Tudás Program – elvek és a valóság

http://www.okm.gov.hu/

A tartalmában és módszertanában állandóan felbolydított közoktatás mára odáig jutott, hogy nem képes használható tudást adni a gyerekek zömének. A sok esetben túlzott mértékű, tisztázatlan tartalmú, egymásra nem épülő tudásanyagot az átlagos képességű gyerek gondos és rendszeres szülői segítség nélkül nem képes befogadni és feldolgozni, a gyengébb képességű pedig a folyamatos sikertelenség okán fel is adja a küzdelmet, és megpróbál csak átlavírozni a tanulóéveken.

Bővebben