Archívum

2009. április - 5. évfolyam, 2. szám

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása az állam feladatáról

A Baross Gábor Társaság a 2009. február 5-i vitaestjén – Csillag István és Stumpf István volt miniszterek, valamint Navracsics Tibor frakcióvezető bevezető előadásait követően – élénk eszmecserét folytatott az állam feladatairól, szerepéről. A vita alapján a Társaság véleménye, hogy a magyar társadalom rossz hangulatának egyik okozója az állam gyenge működése és alacsony hatékonysága. Az előző korszakból...

Bővebben

  • Papanek Gábor

Konferencia a hazai gazdasági környezetről és a vállalati stratégiákról

A Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottsága 2008-ban kilencedszer rendezte meg a gazdálkodás tényleges gyakorlata iránt érdeklődő magyar szakemberek 4-5 évente megszervezésre kerülő kétnapos seregszemléjét. A hagyományosan a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter védnökségével létrejövő konferencia mindenkor egyrészt a (tudomány)terület friss kutatási eredményeinek a feltérképezésére, ismertetésére...

Bővebben

  • Zsugyel János

Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben – Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan című könyvéről

Vigvári András könyvének 2004. évi első kiadását négy év elmúltával követte a mű második, bővített és átdolgozott kiadása. A pénzügyi környezet gyökeresen átalakult e négy esztendő alatt. Míg az első kiadás a gazdasági fellendülést övező csalóka pénzügyi eufória időszakára esett, a második megjelenést a gazdasági visszaeséssel járó, szétpukkanó pénzügyi buborékok hangja kíséri. A folyamatokat mozgató törvényszerűségek megértéséhez kiváló lehetőséget nyújt a könyvben felhalmozott ismeretanyag és az ennek tárgyalása során alkalmazott rendszerszemléletű megközelítés.

Bővebben

  • Gedeon Magdolna

Van-e kiút a globalizáció útvesztőjéből?

Napjainkban súlyos válság tapasztalható minden területen. A pénzügyi, gazdasági válságon túl maga az állam is összeroppanni látszik. Az állam – miközben kíméletlenül behajtja járandóságait – az állampolgáraival szemben vállalt kötelezettségeit egyre kevésbé teljesíti. A jogszabályok állandó változása óriási bizonytalanságot eredményez. A helyzet egyre reménytelenebbnek tűnik. Vajon a véletlenek szerencsétlen egybeesése miatt alakult ez így, vagy törvényszerűen rohanunk az összeomlás felé? Ha elolvassuk Prugberger Tamás legújabb könyvét, rájöhetünk, hogy nincsenek véletlenek. A könyv a történelmi és politikai események összefüggéseit megvilágítva tárja elénk, hogyan jutott az a globalizációs folyamat szükségszerűen útvesztőbe, mely csupán egy szűk pénzügyi-gazdasági elit érdekeit szolgálja, s mely elsősorban a jogalkotás irányvonalának meghatározása révén haladt előre.

Bővebben

  • Ujváry Gábor

Hóman Bálint és a magyar konzervatív hagyomány

Hóman Bálint és a magyar konzervatív hagyomány

A 20. század első felének konzervativizmusát jó ideje csak megbélyegző jelzők kíséretében illik emlegetni. E tekintetben a „rendszerváltás” sem hozott különösebb fordulatot, hiszen a médiában, a tankönyvekben, a szakirodalomban meghatározó álláspont változatlanul ezt sulykolja. A „politikai korrektség” nehezen körvonalazható fogalmát a múltba visszavetítve sokan még ma is kizárólag negatív, valami ellen irányuló ideológiának állítják be, mint a századelő és főleg a két világháború közötti időszak egyik uralkodó eszmerendszerét. Antiliberális, antidemokratikus, antikommunista, antiszemita.

Bővebben

  • Lovas András

Választási rendszer, választójog – reform?

Választási rendszer, választójog – reform?

Az elmúlt hónapokban meglehetősen nagy keletje volt a választási rendszer átalakításával kapcsolatos ötleteknek, javaslatoknak. A közjogi tisztánlátás érdekében érdemes összefoglalni a különböző javaslatokat, megvizsgálni a választási rendszer reformjának jelenlegi állását. A reformfelbuzdulások bemutatásán túl azonban szükséges azon súlyos alkotmányjogi tények megvizsgálása is, amelyek alapvetően kérdőjelezik meg a nyilvánosságra került reformjavaslatok irányának helyességét.

Bővebben

  • Lindner Sándor

Munkahelyi kockázatok kezelése munkaadói nézőpontból

Munkahelyi kockázatok kezelése munkaadói nézőpontból

A szervezetek működését különféle kockázatok veszélyeztetik. A kockázat az üzleti folyamatokat kísérő veszélyforrás, ami ellen lehet és kell védekezni. A személyügyi tevékenységgel összefüggésben, többek között ilyen esemény lehet a munkavállaló által váratlanul bejelentett rendes felmondás (kilépés), avagy a dolgozó gondatlansága miatt bekövetkezett munkabaleset, ami egyfajta kockázatnak számít és a munkáltató számára veszteséget jelent. A kockázatok gyakorisága és az ebből adódó veszteségek kockázatkezeléssel mérsékelhetők. Elsősorban azok a kockázatok érdemelnek figyelmet, amelyek a szervezeti célok és feladatok teljesítését veszélyeztetik.

Bővebben

  • Vizvári Béla

A kórházakról más szemmel

http://www.flickr.com/photos/oto-polska/

Jelen sorok írójának az Amerikai Egyesült Államokban szerzett személyes tapasztalatai alapján az a véleménye, hogy a magyar egészségügyi alap járóbeteg- ellátás, egészen a szakorvosokig bezárólag jó, csak nem becsüljük meg. Ez a kijelentés nem korlátozódik arra, hogy az USA mintegy 40 millió polgárának nincs biztosítása, hanem kiterjed arra is, hogy Magyarországon az ellátás számos esetben kifejezetten szakszerűbb.

Bővebben

  • Póczik Szilveszter

Szegénység, bűnözés, megélhetési bűnözés

http://www.flickr.com/photos/allesok/

A szegénység és bűnözés összefüggésrendszeréről számos empirikus és elméleti kriminológiai tanulmány született. Magam is több börtönkutatást vezettem, amelyek homlokterében az etnikai hátrányokkal súlyosbított szegénységben élő, elsősorban cigány bűnelkövetők álltak. Kézenfekvő volna tehát ezekre a kutatási eredményekre támaszkodva értekezni a címben megjelölt témáról. Mivel azonban a polgárok többsége kevéssé járatos a kutatás módszertanában, és érthető okból talán kevéssé érdeklődik unalmasnak és száraznak ható fejtegetések, számoszlopok és grafikonok iránt, úgy gondolom, célravezetőbb a tudományos szakzsargon mellőzésével, egyszerű, világos szavakkal jól átlátható összefüggések megvilágítása.

Bővebben

  • Raduly József

A magyarországi cigányságról

A magyarországi cigányságról

Reménykedem egyrészről, hogy a sokszínű „emancipálásra” váró kultúránkkal még jobban, még hatásosabban és eredményesebben fogjuk színesíteni a magyar és az egyetemes világ kultúráját. Másrészről pedig a személyünkben rejlő „másságunk” és a „más” kultúránk nem szégyent, megvetést, alsóbb osztályba sorolást, kirekesztést, előítéletet fog jelenteni, hanem értéket!

Bővebben

  • Pavics Lázár - Várhelyi Krisztina

Előbb számoljanak, és utána vágjanak!

Előbb számoljanak, és utána vágjanak!

A Reformszövetség javaslata – amelyre lényegében Bajnai Gordon miniszterelnök programja is épül – a munkavállalóktól, a nyugdíjasoktól, az egészségügytől, szociális stb. szférától összesen mintegy 600 milliárd forintot vonna el, ezzel zsugorítva a magyar gazdaságot, növelve a munkanélküliséget. Vizsgáljuk meg, hogy a válságkezelésnek ez a módja a helyes irányt mutatja-e, vagy esetleg más megoldások is szóba jöhetnek?

Bővebben

  • Orbán Viktor

Magyarország jövője

Magyarország jövője

Ez a könyv, tisztelt Hölgyeim és Uraim, arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e jövője Magyarországnak az új világban. Én azért forgattam nagy örömmel ezt a könyvet, mert végre egy könyv, ami nem a válságról szól, hanem a jövőről és Magyarországról. Elmondom őszintén, most már rémesen unom a válságról szóló írásokat meg a válságkezelésről szóló értekezéseket, ugyanis ott motoszkál bennem a kisördög, hogy vajon mi értelme van annak, hogyha valaki beesik egy gödörbe, akkor azon kezdjen gondolkodni, hogy ott a gödör alján minek van és minek nincs értelme. Ahelyett, hogy egyébként megpróbálna kikapaszkodni abból a gödörből. A dolog úgy fest, hogy ez a könyv azt teszi számunkra világossá, hogy Magyarország jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megújulni. Magyarországnak ugyanis nem válságkezelésre van szüksége, hanem teljes megújulásra. Nem az a kérdés, hogy mit kezdjünk a válsággal, hanem az a kérdés, hogy mit kezdjünk Magyarországgal. A puszta válságkezelés meggyőződésem szerint nem más, mint a válság konzerválása. Márpedig mi nem akarjuk visszaépíteni azt a világot, ami egyébként válságba sodort bennünket. Mi értelme volna ennek? A válság épp abból és amiatt alakult ki, amit a mostani válságkezelők vissza akarnának állítani. Épp azoknak az eszközöknek és a módszereknek a kudarca okozta a válságot, amelyekkel most Magyarországon éppen próbálkoznak.

Bővebben

A tartalomból

Az irányváltás több mint hatalomváltás, s azt szellemileg is elő kell készíteni. E munka fontos állomása a Jövőkép című kötet elkészülte, hangsúlyozta Orbán Viktor a kötet bemutatóján tartott beszédében. Erős állam, hitelesség, bizalom és erő – ezek a Fidesz elnöke szerint a pozitív jövőkép legfontosabb követelményei. Az ország jövőjével foglalkozik Pavics Lázár és Várhelyi Krisztina cikke is. Tényekkel,...

Bővebben