Logo

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása a külföldi tulajdon–magyar vagyon kérdéséről

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2007. október 9-i vitaestjén – ahol közel 100 résztvevő jelent meg – Lázár János országgyűlési képviselő, Mészáros Tamás közgazdászprofesszor és Monszpart Zsolt, az Ericsson vezérigazgató-helyettese tartott vitaindító előadást. A vitaesten arra kerestünk választ, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások részét képezik-e a magyar vagyonnak. Az elhangzottak alapján a Baross Gábor Társaság a következőkben foglalja össze álláspontját:

A magyar gazdaságban a külföldi tulajdonú cégek, szervezetek aránya a rendszerváltozás kezdete óta gyorsan nőtt, részben a privatizáció, részben a vállalatalapítások, utóbbi időben pedig a cégfelvásárlások és összeolvadások révén. A történelmileg rövid idő alatt kialakult külföldi tulajdon részaránya európai szinten nagynak számít. A külföldi tőke gyors aránynövekedésében hazánk tőkevonzó képessége is közrejátszott, de a döntő ok a hazai vállalkozások alulfinanszírozottsága, a tőkehiány és a gyenge versenyképesség volt. Egyes időszakokban a túlhajtott kormányzati privatizációs kampányok is növelték a külföldi tulajdoni hányadot, mint például az 1990-es évek közepén a közművállalatok nemzetgazdaságilag indokolatlan eladása, vagy éppen a Mol-részvények – alacsony áron történő – értékesítése. Az ezekből adódó nemzeti érdekeket sértő problémák megoldására most kapkodva és megkésve utólag igyekeznek megoldást találni.

A külföldi tulajdonú vállalkozások eltérő módon és felfogásban működnek hazánkban; jelentős az állami kedvezményeket besöprő és a profitot gyorsan kivonó cégek aránya, bár jó néhány példa található arra is, amikor a vállalat irányításában a magyar vezetőké a meghatározó szerep, és a cég hosszú távra tervez, támaszkodva a magyar szaktudásra és helyi értékekre. A külföldi tulajdonú cégek és különösen a komoly gazdasági erőt és értékalkotó tevékenységet végző néhány nagyvállalat jellemzően igyekszik eleget tenni a helyi szabályoknak és normáknak, miközben természetükből adódóan határozottan élnek a nekik felkínált ösztönzőkkel, állami kedvezményekkel.

A gazdaságunkra évek óta jellemző egyensúlyhiányt, növekedésünk mostani elakadását és a vagyoni különbségek növekedését azonban elsősorban nem az okozza, hogy túl sok nálunk a külföldi tulajdonos, hanem sokkal inkább az, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások – elsősorban a „patrióta gazdaságpolitika” hiánya miatt – nem tudtak kellően megerősödni, nem tudtak meghatározó arányban beszállítókká válni. Az Unió bár több ponton korlátozza a hazai tulajdonosok állami támogatásának eszközeit, de az utóbbi évek kormánypolitikája még a megmaradt lehetséges eszközöket sem használta ki kellően. A hazai gazdaságban kialakult tulajdonviszonyokban – néhány pozitív példa ellenére – érdemi változás nem várható. A nemzeti érdek érvényesítésére elsősorban – az EU részéről sem korlátozott – hatékonyabb és erőteljesebb állami szabályozásra és ellenőrzésre volna szükség.

A Baross Gábor Társaság álláspontja, hogy a külföldieknek adott kedvezmények feletti egyedi alkuk korszakának véget kell vetni, és a magyar társadalmi normákat – döntően a munkaügyi kapcsolatok, a beszállítókkal való bánásmód, a környezetvédelmi és szociális követelmények terén – a külföldiekkel is pontosan be kell tartatni. A külföldi cégek többsége jellemzően teljesíti a helyi szabályokból adódó kötelezettségeket; de az ún. társadalmi felelősségvállalásuk kevés kivételtől eltekintve alacsony. Határozott, de kiszámítható állami politikát kell velük szemben folytatni.

Összességében, a Magyarországon működő külföldi tulajdonban lévő vállalatokból, külföldi tulajdoni ingatlanokból származó haszon (a vagyonból származó hozadék) nem hazánkban realizálódik, ezért ez a vagyonhányad nem is tekinthető a nemzeti vagyon részének.

Nemzeti érdek, hogy a külföldi tulajdonú cégeknek adott közvetlen támogatások leépüljenek, és helyettük az állam a magyar tulajdonban lévő vállalkozásokat, kutatóhelyeket ösztönözze, mert a befektetések megtérülése, a nyereségnek a tulajdonost megillető hányada, valamint a kutatás-fejlesztési eredmények alkalmazásából származó többleteredmény ebben az esetben hazánkban realizálódik, azaz növeli a nemzeti vagyont.

Budapest, 2007. október 17.

© 2005 – 2024 Polgári Szemle Alapítvány