Archívum

2007. szeptember - 3. évfolyam, 9. szám

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása a nemzeti vagyon kérdéséről

A BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG állásfoglalása a nemzeti vagyon védelméről korábban született, de a Parlament közelmúltban hozott döntésének tükrében a megfogalmazott aggodalmakat változatlanul aktuálisnak kell tekinteni. A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság (www.baross.org) folyamatosan figyelemmel kíséri az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak, vállalatok helyzetét, sorsát,...

Bővebben

  • Sebestyén Tibor

Az állam térvesztése az évszázados térhódítás után

http://flickr.com/photos/wallyg/

Egy évtizede már, hogy a fejlett országok többségében és átlagában megkezdődött az állami szektor, illetve a GDP-hez mért közkiadási arány térvesztése. Előzőleg igen erős és határozott tendenciaként érvényesült az 1890 körül felfedezett és publikált Wagner-törvény, amely kimondta, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában az ipari társadalom fejlődése során nő az állami kiadások részaránya.

Bővebben

  • Pakucs János - Papanek Gábor

Adaptáció vagy innováció(?!)

http://flickr.com/photos/osterwalder/

Tehát világos, hogy az innovációt nem lehet szembeállítani az adaptációval, mert éppen ez a lényege, az alkalmazás! Ha nem támogatjuk az innovációt, ezzel éppen a hazai kormányzat által is kívánatosnak ítélt alkalmazásokat (illetve az adaptációt) gátoljuk.

Bővebben

  • Pálinkás Ervin

Rászorultság, közteherviselés, igazságtalanság

http://flickr.com/photos/benny_lin/

Amerikában a 20. század első harmada óta jobban rettegnek az emberek egy adóhatósági vizsgálattól, mint egy puha közép-európai diktatúra lakói a titkosrendőrség zaklatásától. Ugyanis viszonylag egyszerűen megvizsgálható és megállapítható egy háztartás fogyasztási, vagyoni és bevallott jövedelmi viszonyai között fennálló megfelelés vagy ellentmondás.

Bővebben

  • Németh Zsolt

Polgári külpolitika és az atlantizmus

http://flickr.com/photos/10939571@N00/

Biztonságunk miatt szükségünk van az Egyesült Államokra. Aki ezt tagadja, az a magyar érdekek ellen szól. Becsüljük meg a jelenlegi amerikai jelenlétet Európában. De ne áltassuk magunkat: jelenleg a világ fő külpolitikai, gazdasági és biztonságpolitikai kérdései nem Közép-Európában, hanem a Csendes-óceán térségében dőlnek el, az Egyesült Államok, Japán, Kína és India között. Vagyis az amerikai figyelem érhetően arrafelé fordul.

Bővebben

  • Mádl Ferenc

Az európai integráció architektúrájának kiépülése a Reformszerződésig

http://flickr.com/photos/opendemocracy/

Négy évszázaddal Erasmus és Vesztfália után Európa keresztény gyökereinek erős hitével ezúttal egy másik nagy európai, Robert Schuman lépett a világ elé, hogy Párizsban, Quai d’Orsay Óra-termében 1950. május 9-i nyilatkozat szerint tudassa: Franciaország és Németország más államok csatlakozásával megteremti az új Európa, az Európa-eszme úttörő nagy intézményét, a kiengesztelődés, a tényleges szolidaritás és együttműködés jegyében kezdi építeni az európai integráció útját. 1951. április 18-án Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia Párizsban aláírják az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló szerződést.

Bővebben