A hazai árnyékgazdaság nemzetközi összehasonlításban

DR. SEBESTYÉN TIBOR kandidátus, az Eutrend Kutató gazdasági matematikusa. (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

2007 elején megjelent írásokban egy külföldi1 és egy hazai2 szakember véleményében is szerepelt, hogy a hazai feketegazdaság aránya a GDP értékére vetítve a 30% körül van. Ez GDP kb. 11,7%-át kitevő adókiesést jelenthetne a több éve 39% körül mozgó átlagos adóteherrel számolva. Ennek a kifehérítése az idei 6,6%-ra várható költségvetési hiányt 5,1% többletbe vinné át. Ekkora költségvetési többletek esetén nem sokáig tartana az euró bevezetése! Az Unióhoz csatlakozó volt szocialista országok körében pedig újra éllovas és vonzó példa lehetnénk!

Ha a 30% arányú feketegazdaság mégis adózna (az egyéb körülmények változatlansága mellett), akkor évenként több mint ezermilliárdos államháztartási többlet adódna és szinte minden államadóssági és gazdasági gondunk hamar megoldódhatna. Ha 2007-re a GDP 25 000 milliárd Ft nagyságú várható értékéből indulunk ki, akkor az idei költségvetési többlet 1280 milliárd Ft lenne. Ennek az egészségügyi és oktatási felhasználása esetén nem kellene megszüntetni iskolákat, kórházakat, egészségügyi és oktatási támogatásokat stb. Ekkora többletből kényelmesen finanszírozhatók lennének még a pártok is.

A feketegazdaság – vagy a külföldön inkább használt szokásos megnevezéssel: az árnyékgazdaság – elsősorban adózási megközelítésű és tartalmú fogalom, amelynél nem az a fő kérdés, hogy a hivatalosan publikált GDP értékébe a statisztika beszámítja- e vagy sem, hanem az 1. táblázat összefoglalása szerint inkább az, hogy legális vagy illegális tevékenység, adóelkerülés vagy adókijátszás történik-e vagy sem. A hazánkban hektikusan változó adószabályok miatt az adózó és a feketevagy szürkegazdaság közötti határvonal szeszélyesen ingadozik. A jogszerűen adómentes (pl. az adóelkerülési célból végzett adókedvezményes és önellátó háztartási) tevékenységeket a szürke gazdaság körébe sorolhatjuk.

Ha az árnyékgazdaság jövedelmei a hivatalos számlagazdaságon felül, nem pedig azon belül számítandók, akkor a 30% arányú feketegazdaság kifehérítése a hivatalos gazdaság növekedési ütemét is nagyon megnövelné. Az 5 év alatt elért teljes kifehérítés évente 6% többletnövekedést jelenthetne a GDP ütemében (ami egy 4%/év volumennövekedéssel együtt megközelíthetné a 10%/év körüli növekedési ütemet is). Az árnyékgazdasági jövedelmek egy része azonban benne van a GDP hivatalosan publikált értékében – amely a mért adatokon kívül sok becsült és imputált olyan jövedelmet is tartalmaz, amelyet az árnyékgazdaság körében is tárgyalnak. Az adózás szempontjából kifehéredő tevékenységek így nem vagy alig jelentenének többletet a GDP hivatalos értékében, ami a drasztikus kifehérítést kísérő különféle hatások és ellenhatások következményeként még csökkenhetne is.

A gazdaság kifehérítésén alapuló egyensúlyi vagy szufficites költségvetés és nagy gazdasági növekedési ütem azonban csak egy szép álom. Egy olyan gazdaságpolitikai romantika, amelynek fele sem igaz. Az alábbiak felsorolnak néhány ellenvetést arról, hogy hol sántít(hat) a fenti gondolatmenet és számítás.

1. A hazai adózás szintje európai összehasonlításban

Az 1. ábra szemlélteti, hogy a magyar adóteher Európában közepes, mivel 2001 óta nagyon közel esik az EU súlyozott átlagához. A 2. ábra az adóteher mértékére országonkénti összehasonlítást is ad és mutatja, hogy nagyság szerinti rangsorban a 2004. évi hazai adóteher közvetlenül az EU25 mellé került. A feketegazdaság teljes kifehérítésével meghaladhatnánk a svéd adóterhet is. Ahhoz azonban egészen más adómorál kellene.

1. táblázat

1. táblázat

1. ábra: GDP arányában vett magyar adóteher európai összehasonlításban

1. ábra: GDP arányában vett magyar adóteher európai összehasonlításban

2. ábra: GDP arányában vett adóteher 2004-ben

2. ábra: GDP arányában vett adóteher 2004-ben

A World Values Survey (WVS) adatait felhasználó egyik vizsgálat szerint (a ceteris páribusz alapon számolt egytényezős korrelációszámítás alapján) az adómorál 1%-os csökkenése durván 20%-kal növeli az árnyékgazdaság arányát és így az adómorál változása az összes változás mintegy 30%-ával jár együtt.

Az exszocialista átmeneti gazdaságok körében az 1995–1997. évi WVS adatok esetén az 1%-kal nagyobb adómorálhoz 0,55%-kal kisebb árnyékgazdaság tartozott. A WVS 1999–2000. évi adatai alapján pedig még erősebb negatív korreláció adódott: 1%- kal nagyobb adómorál 0,657%-kal kisebb arányú árnyékgazdasággal járt együtt. Az egyirányú vagy erősen aszimmetrikusan (ok-okozati) tükröző viszonyokat tükröző csökkenti vagy növeli kifejezések helyett – itt jobb a jár együtt vagy a tartozott hozzá megfogalmazásokat használni, mert valójában általában a két- vagy többirányú kölcsönhatásokról van szó.

Újabb kutatások szerint végső okok és az egy irányban ható erők közé inkább tartoznak például a történelmi előzmények, a földrajzi jellegzetességek, illetve az etnikai, nyelvi, vallási homogenitás vagy változatosság stb., amelyek azután egyirányúan hatnak az intézményi és a politikai környezetre, azok pedig az adózási szokásokra és erkölcsökre.

Az árnyékgazdaság vonatkozásában egy 145 országra kiterjedő becslése szerint az alábbi megállapítások emelhetők ki:

Az adóelkerülés hajlamát csökkenti

  1. az adómorál növekedése;
  2. a beleszólás, illetve a számadási kötelezettség és a felelősségre vonhatóság;
  3. a jogrend jó minősége;
  4. a kormányzás hatékonysága;
  5. az adószabályozás minősége;
  6. és a korrupció csökkenése.

Az adóelkerülés szándékát növeli az, ha

  1. a polgárok becsapva érzik magukat;
  2. a korrupciót nagynak és széles körűnek tartják;
  3. a behajtott adót nem jól költik el;
  4. a törvényi szabályozás az adófizetőket nem védi elég jól.

A többi összetevő közül több, mint egy nagyságrenddel emelkedik ki

  1. a bírói függetlenség,
  2. a jogszerkezet megfelelősége és a tulajdonjog biztonsága,
  3. a részrehajlásmentes ítélkezés,
  4. az eszmei és szerzői jogok védelme,
  5. a korrupció alacsony szintje, és
  6. az adómorál szerepe.

Az első négy legfontosabb tényező jogi jellegű, ezért a világ különféle régióiban és sok országában ható tényezők közül általánosságban az árnyékgazdaság alacsony szintjéhez legjobban egy jól körülhatárolt és legitim állam járul hozzá – egy jól funkcionáló jogrenddel együtt.

A fentiek helyes értelmezéshez tartozik az, hogy e globális alaparányok és trendek természetesen más mértékben és arányokban érvényesülhetnek a fejlett világ viszonylag homogénebb körülményei és eltérő sajátosságai között. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fenti megállapítások levonásában soktényezős vizsgálatok szerepelnek. Ha ceteris páribusz alapon egy-egy tényezőt emelünk ki (vagyis azegyéb körülmények változatlanságát tételezzük fel), akkor a vizsgált változás magában hordozhatja több más befolyásoló tényező hatását is, ami miatt a vizsgált összetevőre egytényezős elemzéssel egészen más jöhet ki, mint a halmozódásokat kiszűrő (helyes eredményt adó) sok összetevős regressziós vizsgálatokkal.

2. Az árnyékgazdaság hazai aránya és alakulása

A legújabb számítások szerint az árnyékgazdaság hazai aránya jóval a 30% alatt lehet, amint azt a 3. ábra is szemlélteti.

3. ábra: A magyar árnyékgazdaság a hivatalos GDP százalékában

3. ábra: A magyar árnyékgazdaság a hivatalos GDP százalékában

Ez az ábra csak a trend és a trendvonal körüli szórás durva szemléltetésére alkalmas az adatok keletkezésének nagyon változó körülményei és módszerei, valamint a hazánkra a szakirodalomban elérhető igen vegyes adatok miatt. Az 1989–95-ös évek időszakában a trendtől való nagy eltérések oka a mérési próbálkozások, modellek és módszerek kezdetleges mivolta lehet. A 2000–03-as évek adatai viszont már az igen komplex és finom elemzést lehetővé tevő makromodellek, továbbá sokváltozós regressziós számítást alkalmazó DYMIMIC módszer, valamint az adózás szocietális mennyiségeit is figyelembe vevő levezetések eredményei.

Az 1990-es évtizedben még voltak 30% feletti arányok, de kisebbek is. A különféle módszerekkel és becslésekkel kapott értékek átlaga (trendátlaga) azonban a 90-es években is kisebb volt 30%-nál. A jelen évtized elejére az arány csak 25% körüli az ellaposodó trendvonal szerint. Más országokra 2006-ig továbbvezetett elemzések szerint az utóbbi években az árnyékgazdaságok arányának csökkenése észlelhető. Mindezek miatt mindenképpen megalapozatlan túlzás manapság 30% körüli arányú hazai árnyékgazdasági arányról beszélni.

A 3. ábra az OECD módszertana3 szerint készült becslés alapján feltünteti a statisztikailag közvetlenül nem megfigyelt magyar árnyékgazdaságnak alakulását az ENSZ egyik kiadványa4 szerint.

3. A globális szuperbürokrácia az árnyékgazdaság professzorai ellen

Az árnyékgazdaság mérési módszertanának és elméletének a fejlesztése, valamint a nemzetközi összehasonlításainak és gyakorlati számításainak a bővítése az ezredforduló környékén az egyetemeken és főleg professzorok5 által végzett vagy vezetett kutatásokban gyorsult fel.

2002-ben azonban az OECD is „rámozdult” a témára egy módszertani kézikönyv6 kiadásával, amely a statisztikusok számára részletezi a tudni- és tennivalókat. Az OECD két statisztikusa7 személyes támadást intézett „az árnyékgazdaság professzorai” ellen. Az árnyékgazdasági összetevők mibenlétét és a GDP-be való beszámítását illetően kioktatták őket – hivatkozva az öt nagy világszervezet (EU, IMF, OECD, ENSZ, Világbank) nevében megjelent SNA93 kiadvány8 előírásaira.

Az OECD statisztikusai elmagyarázták a árnyékgazdaság professzorainak, hogy bár a megfigyelt és a mért nem ugyanazt jelenti, de az 1993. évi SNA lényegében minden legális és illegális produktív tevékenység figyelembevételét előírja – akár a közvetett beszámítások, becslések és/vagy kiegészítések révén is. Szerintük ezeknek az előírásoknak a betartása mellett nincs értelme a GDP értékén kívül eső árnyékgazdasági, feketegazdasági és egyéb tevékenységekről beszélni. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a SNA szerint számított GDP értékén belül milyen nem adózó vagy nem megfigyelt tevékenységek vannak.

Az alkalmi továbbképzés kritikai erejéből azonban sokat elvesz a magyar adatok számszerű idézése és példaként való bemutatása, amelyből kiderül, hogy az OECD statisztikusainak a 16% arányt kihozó számításával ellentétben hazánkban a NOE (1997. évi) összegét még a mai napig sem számítják be a GDP értékébe.

Az eltérések egy részét az is okozhatja, hogy az OECD statisztikusai és az árnyékgazdaság professzorai két malomban őrölnek, mert az egyik tábor az adóbeszedési, másik pedig a egy statisztikai adatgyűjtési és becslési problémáról beszél. Hazai intézményeket tekintve – az egyik az APEH a másik a KSH kompetenciakörébe tartozik. A két problémának természetesen van közös magva, de igen elkülönülő területei is vannak. Jó lenne, ha a két terület szakemberei közösen vitatnák azt meg.

A professzorok nem beszéltek vissza – de a globális szuperbürokrácia nem hagyta annyiban a dolgot. 2006 januárjában egy deklarációt9 tettek közzé, amelyben vészjelzést adtak le a makromodelleket alkalmazó árnyékgazdasági és más hasonló számításokkal kapcsolatban. Szerintük ezek hasznossága kétséges és legfeljebb csak arra jók, hogy a politikusok és média figyelmét felkeltsék. E deklaráció meggyőző erejéből sokat levon, a deklarációt szintén aláíró IMF a professzorok árnyékgazdasági eredményeit a széles nyilvánosság számára 2002-ben pamfletként publikálta és a honlapján még a mai napig is elérhetővé teszi.

4. A feketegazdaság kifehérítésének korlátai

Az árnyékgazdaság aránya nem csökkenthető zérusra. Erre sehol a világon nincs példa. A legújabb (2002–2003-as évekre vonatkozó) számítások szerint az árnyékgazdaság aránya a világon legkisebb az USA-ban (8,4%), majd Svájcban (9,4%), Japánban (10,8%), Ausztriában (10,9%) és Nagy-Britanniában (12,2%). A 26,2%-os magyar arány 38. helyezést jelent a világranglistán, ami nem rossz. Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy a világon (145 ország körében) az árnyékgazdaságra legnagyobb arányt Bolívia (68,3%) esetére kapták. őt követte Grúzia, (68,0%) majd Panama (65,3%) Zimbabwe (63,2%) Azerbajdzsán (61,3%) és Peru (60,9%) aránya.

Sok más jellemző regionális és országadatot a 2. táblázat foglal össze és mutatja, hogy a hazai 26,2%-os arány a 10 exszocialista EU-tag ország 31,5%-os átlagához képest is kicsi.

2. táblázat: Az árnyékgazdaság a hivatalos GDP százalékában

2. táblázat: Az árnyékgazdaság a hivatalos GDP százalékában

Mint fentebb bemutattuk, az adóelkerülés hajlamát csökkentő vagy növelő tényezők között nem az adótechnikai összefüggések dominálnak, hanem inkább az állam és jogrend minőségével kapcsolatos jellemzők. Az adómorálra fundamentálisan ható történelmi, földrajzi, etnikai, nyelvi, vallási körülményeken pedig egy jól funkcionáló állam és jogrend sem tud gyors változásokat elérni. Mindezek alapján aligha valósítható meg a fekete gazdaság hazai arányát jelentősen (mondjuk, 5–10 év alatt a 10–15% körüli tartományba) csökkenteni akaró célkitűzés. Reális cél legfeljebb a 25% körüli jelenlegi arány tartása lehetne a költségvetési egyensúly és a nagy gazdasági növekedési ütem fenntartása mellett.

ADATFORRÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ IRODALOM

www.ashgate.com/subject_area/downloads/sample_chapters/Size_Causes_Consequences_Underground_Economy_Intro.pdf

www.csd.bg/publications/infeconseeaccession/content.htm

www.csd.bg/publications/infeconseeaccession/PART01.pdf

www.oecd.org/dataoecd/16/16/2389461.pdf

epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-DU-06-001/EN/KS-DU-06-001-EN.PDF

www.mfor.hu/cikk.php?article=33670&pat=3

www.ingyenebed.hu/content/view/157/63/.

www.oecd.org/document/49/0,2340,en_2649_34253_2463473_1_1_1_1,00.html

www.portfolio.hu/cikkek.tdp?hn=1&k=3&i=80216#www

www.economics.uni-linz.ac.at/schneider/ShadEconomyWorld145_2006.pdf

repositories.cdlib.org/berkeley_law_econ/Spring2007a/1/

www.economics.uni-linz.ac.at/schneider/Kyklos_Torgler.pdf

www.oecd.org/dataoecd/0/42/36333066.pdf

vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159489

www.worldvaluessurvey.org/

kiegészíto Survey Latinobarómetro

www.latinobarometro.org/index.php?id=90&tx_ttnews[tt_news]=29&tx_ttnews[backPid]=149&cHash=f5df203953

Jegyzetek

  • 1. Dominik H. Enste a kölni IDW (Institut der Deutschen Wirtschaft) közgazdásza által adott interjú (In: VILÁGGAZDASÁG, 2007.01.30.: Árnyékgazdaság. „Fehérednek” a fejlettek. Ahol emelik az adókat, ott viszont nő a feketegazdaság aránya).
  • 2. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young igazgatója, az APEH volt elnökhelyettese által adott interjú (In: F. Szabó Emese: Hétezer milliárd forintunkba kerül a rossz adómorál. Menedzsment Fórum, 2007. február 16.).
  • 3. OECD (2002): Measuring the Non- Observed Economy. A Handbook.
  • 4. UNITED NATIONS ECONOMIC COMMISSION FOR EUROPE (UNECE, 2003): Non-observed economy. In national accounts. Survey of national practices. Geneva, 2003.
  • 5. A téma legfőbb úttörője és művelője az osztrák Friedrich Schneider professzor volt. E témakörben mérföldkőnek számítható a 2002-ben a Cambridge University Press által megjelentetett könyve és az IMF által kiadott pamfletje, amelyek társzerzője az akkori fiatal munkatársa és tanítványa Dominik H. Enste volt (aki azóta már Kölnben lett professzor). Az árnyékgazdaságról kötetet szerkesztő Christopher BAJADA és Boyan BELEV is egyetemi professzor volt.
  • 6. OECD: Measuring the Non-Observed Economy. A Handbook című, adatokat nem, csak módszertant közlő 230 oldalas kiadvány.
  • 7. Derek BLADES (az OECD azóta már nyugdíjba került vezető statisztikusa) és az OECD Statisztikai Igazgatóságán dolgozó David ROBERTS: Measuring the non-observed economy. Statistics Brief 2002. november.
  • 8. EU, IMF, OECD, ENSZ (UNECE) és VILÁGBANK (1993): System of National Accounts 1993 (SNA). Commission of the European Communities – Eurostat, International Monetary Fund, Organisation for Economic Co-operation and Development, United Nations and World Bank. Brussels/Luxembourg, New York, Paris, Washington.
  • 9. DECLARATION OF THE ISWGNA, JANUARY 2006. Estimates of the unrecorded economy and national accounts. Signed by the members of the ISWGNA: Commission of the European Communities (Eurostat); International Monetary Fund; Organisation for Economic Co-operation and Development; United Nations; World Bank.
1. BAJADA, Christopher and Friedrich SCHNEIDER [editors] (2005): Size, Causes and Consequences of the Underground Economy (Ashgate, 11/2005)
2. BELEV, Boyan (2003): The informal economy in the EU accession countries: Size, scope, trends and challenges in the process of EU enlargement. © Center for the Study of Democracy.
3. BLADES Derek and David ROBERTS (2002): Measuring the non-observed economy. OECD, STATISTICS BRIEF, No. 5.
4. ÉKES Ildikó (1993): Rejtett gazdaság - Láthatatlan jövedelmek tegnap és ma. Budapest.
5. ÉKES Ildikó (2003): A gazdaság árnyéka avagy a rejtett gazdaság. Rejtjel Kiadó Kft.
6. EU: EUROPEAN COMMISSION DIRECTORATE-GENERAL TAXATION AND CUSTOMS UNION: Structures of the taxation systems in the European Union 2006 EDITION. Data 1995-2004. EUROSTAT (2000): General Guidelines. Eurostat's Tabular Approach. 2002 Exhaustiveness Project. Eurostat, Luxembourg.
7. F. SZABÓ Emese (2007): Hétezermilliárd forintunkba kerül a rossz adómorál. Menedzsment Fórum 2007. február 16.
8. LACKÓ Mária (1992): Az illegális gazdaság aránya Magyarországon, 1970-1989 - egy monetáris modell. Közgazdasági Szemle, XXXIX.évf. 9.sz., 861-882.
9. LACKÓ Mária (1995): Rejtett gazdaság nemzetközi összehasonlításban - becslési módszer a háztartási villamosenergia-fogyasztás alapján. Közgazdasági Szemle, vol. XLII. No. 5. 1995. pp. 486-510.
10. LACKÓ Mária (1999): Hidden Economy -An Unknown Quantity? Comparative Analysis of Hidden Economies in Transition Countries in 1989-1995, Working Paper No. 9905, Johannes Kepler Universitat Linz, Austria.
11. LAFFER, Arthur B. (1979): The economics of the tax revolt. A reader. New York (Harcourt Brace Jovanovich) 1979.
12. MURAKÖZY BALÁZS: GÖDÖRTÜKRÖZÉS. ingyenebed.hu, 2006. december.
13. OECD (2002): Measuring the Non-Observed Economy. A Handbook.
14. Portfolio (2007): Varró László: "A Laffer-görbe egy olyan városi legenda, mint a csatornában lakó alligátor". Portfolio, 2007.03.02
15. SCHNEIDER, F. (2006): Shadow Economies of 145 Countries All Over the World: What Do WeReally Know? May 2006 Revised Version C:/Pfusch/ShadEconomyWorld145_2006.doc
16. SCHNEIDER, F. and D. H. ENSTE (2000): Shadow Economies: Size, Causes, and Consequences, Journal of Economic Literature. 38: 77-114.
17. SCHNEIDER, F. and D. H. ENSTE (2002): The Shadow Economy: Theoretical Approaches, Empirical Studies, and Political Implications. Cambridge University Press.
18. SEBESTYÉN Tibor (2007): Az adót elkerülo árnyékgazdaság és a közvetlenül nem megfigyelt gazdaság [Non-Observed Economy (NOE)]. Kiegészítés: A magyar adórendszer és állami eladósodás fobb jellemzoi. A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet számára készült tanulmány. Eutrend Kutató. Bp. 2007. március.
19. TORGLER, B. and SCHNEIDER, F. (2007a): Shadow Economy, Tax Morale, Governance and Institutional Quality: A Panel Analysis
20. TORGLER, B. and SCHNEIDER, F. (2007b): The impact of tax morale and institutional quality on the shadow economy
21. UNITED NATIONS ECONOMIC COMMISSION FOR EUROPE (UNECE, 2003):Non-observed economy. In national accounts. Survey of national practices. Geneva, 2003.
22. VILÁGGAZDASÁG (2007.01.30): Árnyékgazdaság. "Fehérednek" a fejlettek. Ahol emelik az adókat, ott viszont no a feketegazdaság aránya.
23. World Values Survey (WVS) és European Values Surve (EVS)