Archívum

2006. március - 2. évfolyam 3. szám

A Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása a hazai K+F, illetve innováció szükségességéről

(gazdasági versenyképességünk növeléséről) A MISZ 2006. február 23-án megtartott közgyűlésén a hazai innovációs közélet 250 jeles képviselője vett részt, prof. Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke, dr. Parragh László, az MKIK elnöke és prof. Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke előadásait követő vita alapján a vezetőség az alábbi állásfoglalást hozza nyilvánosságra: Az ország gazdasági...

Bővebben

  • Kossa Lajos - Varga Csaba

Kezdeményező kistérség és demokráciakísérlet

A tanulmány megírásában részt vett Szász András, Szász Péter és Bíró László, valamint Szalai Olga. A Sárvíz kistérség és Aba nagyközség közös modellje 1. Bevezetés helyett Az előnytelen helyzetű magyar falvak és kistérségek hátránya legalább két különböző típusú problémahalmazt jelez. Élesen más a helyzetből és a mentalitásból fakadó hátrány. Kétszeres hátrányról akkor beszélhetünk,...

Bővebben

  • Csorba József

Állam és kormányzás az információ korában

Más aspektusból nézve, az adott társadalomnak ahhoz, hogy gazdaságilag versenyképessé váljon, lehetővé kell tennie polgárainak a legszélesebb körű hozzáférést a különféle információs eszközökhöz, az információs infrastruktúrához, a hálózatokhoz, a számítástechnika összes lehetséges előnyeihez.

Bővebben

  • Király Ferenc

E-közigazgatási stratégia és a magyarországi tapasztalatok

Az e-közigazgatást „megvalósító” informatikusok mellett most már a közigazgatásban jártas igazgatásszervezők, szervezetfejlesztők, jogászok és a humán menedzsmenttel foglalkozó szakemberek véleményére is szükség van. Akiknek új, antibürokratikus közigazgatási módszereket kell javasolniuk, melyeket az emberek és a helyzetek iránti nagyobb fogékonyság, és nem önmagában a szabályok merev alkalmazása jellemez.

Bővebben

  • Ugrin Emese

A részvételi demokrácia, mint az organikus államszervezés modellje

Ma már világosan látszik, hogy a kétpólusú világrend felbomlása csak egy hosszú, számtalan bizonytalanságtól terhes átmeneti korszak nyitánya volt, amelynek során olyan alapvető fogalmak újragondolására kényszerülünk, mint a modern demokráciákat mozgató alapértékek – a szabadság, a felelősség, az egyenlőség –, vagy éppen az állam és annak szerepe.

Bővebben

  • Varga Csaba

Az állam és a közigazgatás új elmélete

Ma minden fontos változás elindulásának feltétele, hogy Közép-Európában és persze Magyarországon az elmaradt államreform, sőt hatalomreform megkezdődjön. A dilemma nem pusztán az, hogy nagy vagy kis állam, igazgató vagy szolgáltató állam, hanem először is annak végiggondolása, hogy milyen állammodellt válasszunk, amely képes az új – információs és tudásközpontú – világállapot, az új globális-lokális rend kihívásainak megfelelően ellátni régi és mai feladatait.

Bővebben

  • Kara Pál

Néhány gondolat a közigazgatás korszerűsítéséről

A közigazgatás korszerűsítése minden valószínűség szerint a modern államok történetének, ha nem is a leghálásabb, de mindenképpen az egyik leggyakrabban előforduló téma- és problémaköre. Tény, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kapcsán létrejött első felelős magyar minisztérium már célul tűzte ki az ország közigazgatásának átfogó korszerűsítését.

Bővebben