A tartalomból

2006 nyitányán, a második évfolyamunk indulásakor valamennyi kedves olvasónknak köszönjük azt az eddigi támogatást és biztatást, amely erőt és hitet ad ahhoz, hogy munkánkat a nehézségek ellenére is folytassuk. Továbbra is kérjük, várjuk észrevételeiket, javaslataikat, kritikai megjegyzéseiket, mert ezek segítségével tudjuk lapunkat az igényeknek még jobban megfeleltetni.

2006. évi első számunk cikkei a jövőnket formáló sorskérdések egyikének, a környezet- és természetvédelemnek a témái köré csoportosíthatók. Messzi földrész, a trópusi Dél-Amerika gazdasági érdekeket a természet törvényei fölé rendelő „fenntartható” fejlődése nem sokáig tartható fenn – állítják meggyőzően első cikkünk szerzői. A globalizációs veszélyek, például az Amazonas menti trópusi esőerdők kipusztítása azonban nemcsak Dél- Amerika természeti környezetére jelentenek halálos veszélyt, hanem más földrészekre, más országokra, így hazánkra is.

Kifejezhetőek-e a természetes táji erőforrások pénzértékben? Milyen költségei vannak egy bányanyitás vagy egy katonai berendezés tájrombolásának? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre keresi a választ Oláh professzor írása, alátámasztva az előző cikk azon tételét is, hogy bárhol folyik a környezetrombolás, egyetlen Földünk túlélési esélyeit csökkenti.

Látszólag távolabbi témát választott harmadik cikkünk szerzője, aki – jeles elődök írásaira is támaszkodva – joggal panaszolja: nem élünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket egy különleges kincsünk, a magyar gyümölcs kínál országunk jó hírének, vonzásának növelésére. A magyar gyümölcs, a magyar ember kertszeretete azon értékünk, amelyre éppúgy vigyáznunk kell(ene), mint a Tiszára vagy a Zengőre.

Műhely rovatunkban ismertetjük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közelmúltban „Az Európai Környezetvédelem – helyzete és kilátásai 2005” címmel közzétett jelentését. A majd 600 oldalas anyag részletesen elemzi a tagországok elmúlt évtizedben mutatott környezetvédelmi teljesítményét, amelyből természetesen a Magyarországra vonatkozó megállapításokat emeljük ki. A bizonyítvány nem túlságosan szívderítő: a vizsgált 9 paraméterből 5 esetében komoly problémát, illetve lemaradást mutat a jelentés.

Ugyancsak a Műhely rovatban ismertetjük azokat a véleményeket, amelyek az „Egyensúlyi gazdaságpolitika és nemzetstratégia” címmel rendezett tudományos tanácskozáson elhangzottak.

Lapszemlénkből kiderül (többek között), hogy a régóta remélt német gazdasági fellendülést ugyan önmagában nem garantálhatja a nyári foci-világbajnokság, de a várható többletbevételek (az idegenforgalomban, kiskereskedelemben, építőiparban stb.) hatásos lökést adhatnak a gazdaság számára. Ilyen szempontból is érdemes értékelni pályázatunkat a labdarúgó-Európabajnokságra.

Sokan, s talán nem is alaptalanul, támadják a bevásárlóközpontok magyarországi terjedését és a pláza-lét fiatalokra gyakorolt hatását. Nos, a Newsweek egyik ismertetett cikke alapján úgy tűnik: megállíthatatlan folyamatról van szó, s a mi plázáink eltörpülnek a Közép-Kelet-Afrikától Kínáig épülő mega-központok mellett.

S végül egy optimizmusra jobban okot adó híradás: a Business Week elemzése szerint Európa gravitációs központja keletre, a közép-európai országokra, köztük Magyarországra tevődött át.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő