A tartalomból

Lesz-e elegendő energiánk s ha igen, mennyiért? Valódi alternatívát jelentenek- e a megújuló energiaforrások, például a biomassza? Atomenergia – átok vagy áldás? Van-e esély a hazai piacon tényleges gázversenyre? Fenntartható- e a jelenlegi gázár-kompenzációs rendszer? Villanyszámla vagy gyógyszer – törődik-e a szegényekkel energiapolitikánk? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre keresik a választ a Polgári Szemle novemberi számának írásai.

Az elmúlt 15 évben az energetikai privatizáció és liberalizáció, valamint uniós csatlakozásunk gyökeresen megváltoztatta a magyar energetika környezetét. Ebből indul ki bevezető cikkünk szerzője, Járosi Márton, aki az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. Az átfogó, az energiapolitika legfontosabb elemeit számba vevő írás számos javaslatot is megfogalmaz, amelyek realizálása a szerző szerint a hiányzó magyar energiapolitikai koncepció alapját képezhetik.

Az említett tudományos műhely keretében készült további két cikkünk, valamint a Műhely rovatban ismertetett tanulmány is. A témák a megújuló energiaforrások (és azon belül a hazánkban különösen ígéretesnek tűnő biomassza), a nukleárisenergia-termelés helyzete és jövője, valamint az energetikai szolgáltatások és a szegénység.

A politikai viták kereszttüzébe az energetikán belül leggyakrabban a gázár, a gázüzletág jövője került az elmúlt években. Kaderják Péter cikke világos magyarázatot ad arra, hogy milyen tényezőktől függ a végfelhasználói gázár, és azt is bemutatja, hogy a hatóságigázár-szabályozás, illetve a gázpiaci verseny ösztönzése milyen mozgásteret biztosíthatnak a következő kormány számára.

Energiapolitikai körképünket jól egészítik ki sajtószemlénk azon cikkei, amelyek arra utalnak, az energetikai kérdések mindenhol a „forró” témák közé tartoznak.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő