A magyar gazdaság versenyképessége globális összehasonlításban

DR. SEBESTYÉN TIBOR kandidátus, gazdasági matematikus. A cikk alapjául szolgáló tanulmány a szerző vezetésével az Eutrend Kutatóban, a Szövetség a Polgári Magyarország Alapítvány megbízásából készült. A trendelemző számításokat és azok felhasználói programjait, valamint az ábrákat és a táblákat Sebestyén Kristóf készítette.
A tanulmány teljes, szerkesztetlen, színes változata letölthető.

Az egyes országok világgazdasági versenyképességet mérő szervezetei között két kiemelkedően közismert szervezet van, amelyek felméréseit, publikációit és globális nemzetközi rangsorolásait széles körben figyelik, vitatják és figyelembe veszik. Az egyik ilyen szervezet a World Economic Forum (WEF), a másik pedig az Institute for Management Development (IMD), amelyek publikált adataira kiinduló adatokként támaszkodnak e tanulmány elemzései.

Mi a World Economic Forum (WEF)?

A honlapján található önjellemzés szerint a World Economic Forum egy független nemzetközi szervezet a világ állapotának a tökéletesítésére – a világ jelentős vezető személyiségeit partnerként megnyerve a globális és regionális gazdasági problémák megoldásához.

Az 1971-ben alapított World Economic Forum a svájci kormány felügyelete alatt működő, részrehajlástól mentes, nonprofit, pártfüggetlen („nonpartisan”) és országfüggetlen szervezet. A Forum mintegy 50 munkatársat foglalkoztat, de a világ minden tájáról vezető kutatókat is bevon a gondolkodásba és a kutatásba.

A Forum a Global Competitiveness Programme keretében készült Global Competitiveness Report (GCR) című kiadványsorozat révén igen részletes és hasznos elemzéseket jelentet meg, illetve részben (a főbb eredményeket és összefoglalókat illetően) tesz szabadon hozzáférhetővé a honlapján.

A Global Competitiveness Programme zászlóshajója a Global Competitiveness Report (GCR) kiadványsorozat, amely a legátfogóbb és a „leghivatalosabb” módon mutatja be a nemzetgazdaságok komparatív előnyeit és gyengeségeit a kutatók és a gazdasági szakemberek számára.

A World Economic Forum (WEF) versenyképességi indexei (GCI, BCI, MICI)

A Forum egyik legújabb kiadványa a Global Competitiveness Report 2004–2005, amelyben tárgyalt két fő index:

  • a közép- és hosszú távú makroökonómiai növekedés globális versenyképességi index (Growth Competitiveness Index – GCI) és
  • az előbbi középtávú komplementerét jelentő mikroökonómiai (üzleti, vállalkozási) növekedés globális versenyképességi index (Business Competitiveness Index – BCI).

A makroökonómiai versenyképesség indexe (GCI) három oszlopra támaszkodik, vagyis a

    •  technológiai (Technology) index, •  közintézményi (Public Institutions) index és •  makroökonómiai környezeti (Macroeconomic Environment) index súlyozott átlagaként áll elő.

A súlyozásnál azonban eltérő súlyfaktorokat alkalmaznak a „magországok” és a „nem magországok” csoportjaira. A magországok közé a legfejlettebb országokat sorolják, a „nem magországok” közé pedig a kevésbé fejletteket – köztük olyanokat, mint Magyarország és Csehország.

A mikroökonómiai versenyképességi index (BCI) csak két lábon áll, vagyis

    •  vállalati működési és stratégiai helyezési sorszám (Company operations and strategy ranking) és •  nemzetgazdasági környezet minősége szerinti helyezési sorszám (Quality of the national business environment ranking) összetevőkre épül.

A makro- és mikroökonómiai versenyképesség szoros korrelációja

A GCI makroökonómiai és a BCI mikroökonómiai világgazdasági versenyképességi index között szoros korreláció van (a korrelációs együttható értéke kerekítve R = 0,95), amint azt az 1. ábra szemlélteti, valamint az 1. táblázat pontosabban és számszerűen is megadja.

Az ábrán a magyar adatpont a trendvonal alá esik, ami azt jelenti, hogy Magyarország a makrogazdasági versenyképességben az átlagnál valamivel jobb, mint a mikrogazdasági versenyképességben.

1. ábra: A WEF mikroökonómiai indexének (Business Competitiveness Index – BCI) értéke a makroökonómiai index (Growth Competitiveness Index – GCI) függvényében

1. ábra: A WEF mikroökonómiai indexének (Business Competitiveness Index – BCI) értéke a makroökonómiai index (Growth Competitiveness Index – GCI) függvényében

1. táblázat

1. táblázat

Ez a szoros korreláció lehetővé teszi, hogy csak az egyik szerint vegyük figyelembe az országok besorolását (mivel a kétféle helyezési sorrend lényegében véve megegyezik egymással). Nem is eléggé világos, hogy miért kezelik külön-külön végeredményként e két indexet. A végső kiértékelésre elég lehetne az egyik is, vagy a kettőt egy indexbe össze lehetne ötvözni az országok helyezési rangsorának a kialakításánál. A 2. ábra a magyar versenyképesség időbeli alakulását mutatja be a WEF adatai szerint.

Az ábra szemlélteti, hogy az 1999–2000. években igen nagyot (a 43. helyről a 24. helyre) javult a magyar gazdasági versenyképesség nemzetközi helyezése. Még a 2001–2002. években is a 2000. évi csúcsérték közelében maradt, de helyezésünk a kormányváltás után határozottan lefelé tendál a többi országéhoz viszonyítva.

2. ábra: A magyar versenyképesség helyezésének alakulása

2. ábra: A magyar versenyképesség helyezésének alakulása

Világgazdasági versenyképesség az IMD szerint

Az International Institute for Management Development (IMD) a világgazdasági versenyképességet sok országra felmérő, valamint világrangsort készítő és publikáló egyik nagy szervezet. A neve magyarul a Nemzetközi Menedzser Továbbképző Intézet névvel közelíthető.

Az IMD International székhelye a svájci Lausanne. Az intézetet 1990-ben alapították. Az IMD jogutóda az 1946-ban az Alcan által alapított Independent Business Schools (IMI) és a Lausanne-ben 1957-ben a Nestlé által alapított IMEDE intézményeknek. A vállalati gyökerű IMD tehát üzleti (nem pedig nonprofit) jelleggel működik – elsősorban a fizetőképes nagyvállalatok és más megrendelők számára. Az üzleti szolgáltatási jelleg miatt a honlap elég kevés adatot közöl szabad elérhetőséggel.

A jelenlegi honlapja szerint az IMD 60 nemzetgazdaságot elemez 323 kritérium alapján és 55 partnerintézete van szerte a világon. Az alábbiakban a honlapjukon elérhető (sajtóközleményként publikált) legátfogóbb indexadatokat szerepeltetjük.

A 2. táblázat adja meg az IMD által a világgazdasági versenyképesség (angolul: World Competitiveness Score; WCS-index) helyezési sorszámaira és a 2004. évi pontszámára publikált adatokat.

2. táblázat

2. táblázat

A 3. ábra átfogóan szemlélteti a legfontosabb tényeket és összefüggéseket a 2004. évre publikált világgazdasági versenyképesség ábrázolásával az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő függvényében. Az ábra – a magyar helyezés kiemelése mellett – feltűnően mutatja Finnország és az USA helyét is.

3. ábra: A világgazdasági versenyképesség pontszáma (World Competitiveness Score – WCS) az IMD szerint az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő függvényében

3. ábra: A világgazdasági versenyképesség pontszáma (World Competitiveness Score – WCS) az IMD szerint az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő függvényében

Az IMD szerint az USA messze kiemelkedően az első helyen áll, Finnország pedig a 2003. évi 3. helyezésről 2004-re a 8. helyre csúszott vissza itt. Ez erős ellentétben van a World Economic Forum rangsorával, amely szerint a finn gazdasági versenyképesség az 1996. évi 14. helyről 2001-re az első helyre tornázta fel magát, és azóta is az 1. helyen tanyázik – lekörözve az Egyesült Államokat is.

Írország meglepően hátul van az IMD megítélésében is, 2004-ben a 10. helyen. A World Economic Forum szerint (a 2000-ben még a 4. helyezésű) Írország 2004-ben a 25. helyen áll. Ez a nagy helyezési eltérés is mutatja, hogy a versenyképesség nemzetközi összehasonlításának elvi, szemléletbeli és/vagy számbavételi problémái is vannak, ezért óvatosan kell megítélni a közölt összehasonlításokat.

Magyarország a 2003–04. években egyaránt 34. helyezésű abban az 50 országra redukált körben, ahol kihagytuk a nem független országokat, többek között a német és kínai tartományokat, amelyek helyezései szerepelnek az IMD eredeti rangsorolásában, de megzavarják a koherens idősorok képzését és vizsgálatát.

A magyar versenyképesség az IMD szerint némileg kisebb, mint ami az országok e körére levezetett nemzetközi trend egyenletéből és a hazai GDP-vásárlóerő értékéből trendértékként adódna. A trendeltérés nem nagy (csupán –3,8%). Ez a néhány százalék eltérés egy ilyen bizonytalan koncepciójú, módszerű és pontozású mennyiség esetén azonban komolyabb elemzésre nem való.

Inkább csak a trendekre és a nagyságrendekre érdemes figyelni. A kis eltérések azért sem érdemelnek nagy figyelmet, mert a két nagy nemzetközi rangsoroló szervezet eredményei között is igen nagy eltérések adódnak, amint erre az előzőekben rámutattunk.

A versenyképesség összefoglaló áttekintése a különféle indexek szerint

Az alábbiakban egy rövid áttekintést adunk a világgazdasági versenyképesség indexeiről és az azzal összefüggő felkészültségi (e-readiness és a Networked Readiness) indexek alakulásáról. Az egyik táblázat az országneveket sorolja fel a helyezési sorszámok szerinti sorrendben. Ekkor a helyezési sorrendet az országneveket megelőző (első) oszlopban levő számok mutatják. A másik táblázat az országokat az elnevezésük szerinti ábécésorrendben sorolja fel, és az egyes évekre vonatkozó oszlopokban tünteti fel a helyezési sorszámokat. Ez táblázat az országok szerinti gyors kikeresést és áttekintést könnyíti meg.

A 3. táblázat a világgazdasági versenyképességi indexek szerinti (jó) helyezések sorrendjében sorolja fel az első 50 országot három rangsoroló intézmény, vagyis

    •  az Institute for Management Development (IMD) intézmény; World Competitiveness Score (WCS), •  a World Economic Forum (WEF) szervezet,
  • Growth Competitiveness Index (GCI), vagyis a makroökonómiai növekedési versenyképesség,
  • Business Competitiveness Index (BCI), vagyis a gazdasági (mikroökonómiai) versenyképesség,
  • Networked Readiness Index (NRI), vagyis a hálózati felkészültség,
    •  Economist Intelligence Unit (EIU) e-readiness indexe (ERI), vagyis elektronikai felkészültség indexei szerint elért rangsorolás sorrendjében. Az IMD minősítései csak 50 országra vonatkoznak, ezért az 50 feletti sorszámú sorokban IMD szerinti minősítés nincs. Még több hiány van az előbbi folytatását jelentő 4. táblázat soraiban, amelyek a kisebb versenyképességű országokat sorolják fel az 53. sorszámtól kezdve.

3. táblázat

3. táblázat

4. táblázat

4. táblázat

A 5. táblázat és annak folytatásaként a 6. táblázat az országok szerinti gyors kikeresés céljából sorolja fel ábécé szerinti sorrendben az országokat – az egyes évekre vonatkozó oszlopokban tüntetve fel a helyezési sorszámokat.

5. táblázat

5. táblázat

6. táblázat

6. táblázat

A világgazdasági versenyképességünk helyezései az EU 25 tagországa körében

A 7. táblázat az Európai Unió tagországait sorolja fel három nemzetközi rangsoroló intézmény, vagyis

  1. az Institute for Management Development (IMD) intézmény; World Competitiveness Score (WCS),
  2. a World Economic Forum (WEF) szervezet,
  • Growth Competitiveness Index (GCI), vagyis a makroökonómiai növekedési versenyképesség,
  • Business Competitiveness Index (BCI), vagyis a gazdasági (mikroökonómiai) versenyképesség,
  • Networked Readiness Index (NRI), vagyis a hálózati felkészültség,
[OL3]

Economist Intelligence Unit (EIU) e-readiness indexe (ERI), vagyis elektronikai felkészültség indexei szerint elért rangsorolás sorrendjében.

7. táblázat

7. táblázat

A 8. táblázat az országok szerinti gyors kikeresés céljából sorolja fel ábécé szerinti sorrendben az országokat – az egyes évekre vonatkozó oszlopokban tüntetve fel a helyezési sorszámokat. Mindkét táblázat sorszáma az európai helyezési sorszámokat adja meg.

8. táblázat

8. táblázat

A táblázatok szerint Magyarország (a legjobbak felől számítva) a 16. helyezést érte el az IMD World Competitiveness Score (WCS) indexe szerint. Az Economist Intelligence Unit e-readiness indexe szerint a 17. helyezést kaptuk ezen országok körében. A World Economic Forumtól kapott helyezési sorszámok is magasak (a GCI-re 18., a BCI-re 20. és az NRI-re 22.).

A három nemzetközi rangsoroló intézmény pontozása, illetve rangsorolása tehát nem nagyon tér el egymástól, ami azt jelenti, hogy Magyarország világgazdasági versenyképessége az Európai Unióban elég rossz – legalábbis abban a vonatkozásban, amely szerint e rangsoroló intézmények pontoznak. Ha a rangsorolásoknál – egy outputoldali megközelítés keretében többek között – nagyobb súllyal szerepelne

    •  a külgazdasági mérleg, pontosabban az éves külkereskedelmi és a folyó évi fizetési mérleg egyenlegének aránya a GDP-re vetítve; •  a bruttó vagy még inkább a nettó külgazdasági adósság vagy követelés, amely a külgazdasági eredmények hoszszú távú összegzéséből adódik; •  a nemzetközi cserearányok és azok változásainak az elemzése, akkor feltehetően még rosszabb besorolásokat kapnánk a nemzetközi összehasonlításokban.

Versenyképesség az EU-hoz csatlakozott/csatlakozó 8+2 exszocialista országra

Tovább szűkítve a vizsgált országok körét – a 9. táblázat az EU-hoz 2004-ben csatlakozott 8 országra +2 csatlakozásra váró országra (Romániára és Bulgáriára) adja meg a világgazdasági versenyképességünk sorrendjét a három nemzetközi rangsoroló intézmény indexei szerint elért rangsorolás sorrendjében.

9. táblázat

9. táblázat

A 10. táblázat ábécé szerinti sorrendben sorolja fel az országokat – az egyes évekre vonatkozó oszlopokban tüntetve fel a helyezési sorszámokat. Mindkét táblázat a 10 exszocialista ország csoportján belüli helyezésekre adja meg a sorszámokat. Ebben az országkörben Magyarország az IMD és az EIU minősítése szerint érte el legjobb eredményt, de azok is csak a 3. helyezéshez lettek elegek. Ebben a körben legrosszabb (6.) a helyezésünk a World Economic Forum (WEF) Business Competitiveness Index (BCI), vagyis a gazdasági (mikroökonómiai) versenyképesség terén. A táblázatok azt is mutatják, hogy Lengyelország a legtöbb index esetén igen hátrakerült. Lengyelországot az IMD-WCS index és a WEF-BCI index tekintetében még Románia is megelőzte annak ellenére, hogy egyébként ez a két csatlakozásra váró ország legtöbb esetben az utolsó két helyet foglalja el.

10. táblázat

10. táblázat