Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében
2. rész

DR. SEBESTYÉN TIBOR kandidátus, gazdasági matematikus. A cikk alapjául szolgáló tanulmány a szerző vezetésével az Eutrend Kutatóban, a Szövetség a Polgári Magyarország Alapítvány megbízásából készült. A trendelemző számítások felhasználói programjait, valamint az ábrákat és a táblákat Sebestyén Kristóf készítette.
A tanulmány első része. A tanulmány teljes, szerkesztetlen, színes változata letölthető.

A nem gazdasági (kulturális, intézményi stb.) okú korrupció

Az előző részben (Polgári Szemle, 2005. április) már grafikusan bemutattuk az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő és a korrupciós index (a CPI) közötti összefüggést. Kimutattuk, hogy egy lineáris függvény (egy jól számolható lineáris egyenlet és annak alapján ábrázolható egyenes) szoros pozitív korrelációt ad a két mennyiség, vagyis a GDP és a közélet tisztaságával (korrupciómentességével) arányos CPI között. A szoros korreláció alapján kimondtuk, hogy a CPI és a GDP egyenesen arányos egymással, ami más szavakkal azt jelenti, hogy minél nagyobb az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő, annál kisebb a korrupció és fordítva.

Ebben a részben megvizsgáljuk és elemezzük a trendtől való eltéréseket. A trendvonalra eső pontok által reprezentált CPI-értéket a korrupció gazdasági összetevőjének tekinthetjük, az eltéréseket pedig a nem gazdasági tényezőknek tulajdoníthatjuk a következő képlet szerint:

Természetesen jó lenne, ha a korrupciónak – e két összetevőre való bontása mellett – még további elemzésére is mód lenne. Különösen érdekes lehetne a nem gazdasági okú korrupció további bontása, mert az még célirányosabbá tehetné a korrupció elleni intézkedéseket, jogszabályokat.

Bartha Szabó József „A korrupció diszkrét bája” című cikke (Gondola 03.12.08) szerint a tudományos értekezések sorozata született e tárgyban, és képletet is alkottak rá. Egy ilyen általa (a Revista Technica 2000/17. alapján) idézett összefüggés a következő: egy ország korrupcióra való (C) érzékenységi szintjének a meghatározásához a gazdaság monopolizáltságának szintjét (M), az államigazgatás kizárólagosságát (D) és a pénzügyi beszámolók átláthatóságát (T) kell ismerni, és akkor a következő képletet írhatjuk fel: C = M+D–T.

Szerintünk ez a képlet a korrupció egésze helyett inkább a nem gazdasági okú korrupcióra működhetne jól. Nagy hátrány azonban, hogy a felsorolt mennyiségek közül csak a korrupcióra vannak mérőszámok, de utalás sincs arra, hogy honnan lehetne mérőszámokat kapni a gazdaság és az államigazgatás monopolizáltságára és a pénzügyi beszámolók átlátszóságára. A szakszerű és kemény mérőszámok hiányában viszont a képlet nem mond többet, mintha egy ékesszóló megfogalmazás ecsetelné a helyzetet.

Így hát – a további bontás kísérlete helyett – a következőkben a nem gazdasági jellegű korrupciós komponens globális helyzetét tekintjük át, ami szintén elősegítheti a korrupció mibenlétének és sajátosságainak a feltárását, illetve az erre vonatkozó sejtések, ismeretek megerősítését (vagy cáfolatát).

Nem gazdasági okú korrupció mértéke a trend arányában

Az 1. ábra a 2004-ben vizsgált 145 országból a legrosszabb helyezésű 50 országra szemlélteti a nem gazdasági okú korrupció mértékét a trendérték százalékában. A trendértéktől való nagyobb negatív eltérés nagyobb nem gazdasági okú korrupciót okoz.

1. ábra: Nem gazdasági okú korrupció mértéke a trend arányában (145 országból a legrosszabb 50 ország)

1. ábra: Nem gazdasági okú korrupció mértéke a trend arányában (145 országból a legrosszabb 50 ország)

A fenti képlet alapján egy adott országra a teljes korrupció CPI-értékét úgy kapjuk meg, hogy az ország GDP-vásárlóereje függvényében kapható gazdasági korrupció Cgértékéhez hozzáadjuk a nem gazdasági okú korrupció Cng-értékét (az ábrán itt most a Cng értékei negatív számok, ezért abszolút értékben az összeadás levonást jelent).

Globális összehasonlításban a nem gazdasági okú korrupció relatív értéke (a trendértékre vetített nagysága) szempontjából Argentína csúszott az utolsó helyre. Ez azt jelenti, hogy a világon Argentínában a legnagyobb a korrupció az ország gazdasági fejlettségéhez képest.

Az ábrán láthatjuk, hogy a legrosszabbak között (hátulról számítva a 9. helyen) van a fejlett világhoz tartozó Olaszország is. E nemzetközi fejlődés élvonalához tartozó országot ebből a szempontból lekörözte még Nigéria és Csád is – elsősorban nyilván a szicíliai maffia és a nápolyi camorra tevékenysége és az azokkal összefüggő társadalmi viszonyok következtében.

Magyarország nincs a legrosszabb helyezésű 50 ország között, de a volt szocialista országok közül itt tanyázik Ukrajna, Csehország, Lengyelország, Horvátország és Szlovákia is.

A 2. ábra a 2004-ben vizsgált 145 országból a helyezések közepe tájára eső 50 országra szemlélteti a nem gazdasági okú korrupció mértékét a trendérték százalékában. A nem gazdasági okú korrupcióra itt már vegyesen láthatók pozitív és negatív számok is, amelyek a trendértékektől (az ábrán a trendvonaltól) való ellentétes irányú eltérésekre utalnak. A 0% azt jelentené, hogy az adott ország korrupciós helyzete pontosan megfelel a gazdasági fejlettségének (pontosabban az 1 főre jutó GDP-vásárlóerőben kifejezett fajlagos teljesítményének). Ezeknél az országoknál a nem gazdasági okú korrupció összetevője a világtrendnek felel meg, és a korrupciós szintjük megmagyarázásához nem kell a nemzeti kulturális, intézményi, jogi sajátosságokat elemezni. Közelítőleg ez a helyzet 2004-ben Nicaragua, Gabon, India és Jemen esetén, amelyekre a trendérték százalékában a nem gazdasági okú korrupció abszolút értéke kisebb, mint 1%.

2. ábra: Nem gazdasági okú korrupciós eltérés pozitív vagy negatív irányban (145-ből az 50 közepes helyezésű ország)

2. ábra: Nem gazdasági okú korrupciós eltérés pozitív vagy negatív irányban (145-ből az 50 közepes helyezésű ország)

Magyarország, Szerbia-Montenegró és Thaiföld képezi azoknak az országoknak a csoportját, amelyekre a nem gazdasági okú korrupció abszolút értéke szintén igen kicsi, mert az 1-2% közötti tartományba esik. Az EU-hoz csatlakozott volt szocialista országok közül Magyarországon kívül az ábrán szereplő 50 ország közé tartozik még Lettország és Szlovénia is.

Fejlett és fejletlen országok, valamint a kontinensek korrupciós jellemzői

Az 1. táblázat a világ egészére, valamint a fejlett OECD- és a nem fejlett (a táblázatban az „itteni nem OECD-országok”, vagyis a CPI adatbázisában az OECD-országoknál fejletlenebb) országok csoportjaira az általunk számított adatokat adja meg. Feltünteti a kontinensekre vonatkozó számításaink eredményeit is. A táblázatban a „Világ (CIA)” megnevezés azt jelenti, hogy a világra a CIA adatbázisában közölt adatok. A „Világ (itteni)” vagy az „Itteni nem OECD-országok” rövid utalás pedig bővebben kifejtve azt jelenti, hogy a CPI adatbázisában szereplő országok összesítéséből a világ egészére vagy a nem OECDországokra adódó (itt számolt) alapadatok vagy átlagok. Ezek a sorok azért fontosak, mert a „Világ (CIA) – Világ (itteni) különbségek csekély volta vagy aránya jelzi, hogy a CPI adatbázisa nagyon jól reprezentálja a világ egészét vagy az adott országcsoportot”. A számításaink egyik legfontosabb szakmai jellemzője, hogy az aggregátumok jellemzőit, illetve az országcsoportok jellemzőit súlyozott átlagként számítottuk. Mivel alapvetően gazdasági jellegű mennyiségekről van szó, ezért a súlyozáshoz a GDP értékeit használtuk a következő képlet szerint:

ahol a j futó index (a szokásos módon) az adott országcsoportba tartozó országok sorszámán fut végig. Természetesen lehetőség lett volna a területtel, a népességgel vagy az 1 főre jutó GDP-vásárlóerővel való súlyozásra is. Az adott esetben azonban a lehetőségek közül a GDP-vel való súlyozást véltük legcélszerűbbnek, leghasznosabbnak és a legtöbbet mondónak.

A táblázatban megtalálhatók a számításaink kiinduló forrásadatai is a területi és évközi népességi adatokra, valamint GDP- és 1 főre jutó GDP-vásárlóerő értékére, amelyeket a KSH Statisztikai Évkönyv 2002 kiadványból és a World Factbook 2004 honlapról vettünk át. A kiinduló adatok közé felvettük a CIA által a világ egészére közölt GDP- és GDP/fő értékeket is.

Ezek azért nem egyeznek meg a CPI-re vizsgált országokra összegzett adatokkal, mert a CIA által vizsgált országok köre jóval szélesebb, mint a CPI-elemzésekbe bevont országoké. Az eltérés azonban nem nagy, mert a CPI-felmérésekből kimaradó országok köre és aggregátuma gazdaságilag elhanyagolhatóan kicsi (ezen országok viszonylag nagy száma ellenére is). Ezt a különbséget bemutató sorból lehet látni, amely mutatja, hogy a CPI-számbavételi körből kimaradó országok összes GDP-teljesítménye 212 Mrd $, ami elhanyagolhatóan kicsi (0,4%) a világ 51 480 Mrd $-os összteljesítményéhez képest.

A 2. táblázat szemlélteti a magyarországi korrupciós helyzet európai és a velünk az Unióhoz csatlakozó országok körében való összehasonlítását.

Az újonnan csatlakozott 10 ország lehúzta az Unió CPI-értékét a csatlakozó országok nagyobb korrupciós szintje (a CPI és a CPI% alacsonyabb értéke) következtében. A közeljövőben várhatóan csatlakozó két exszocialista ország (Románia és Bulgária) az EU27 országcsoport pontértékét tovább fogja csökkenteni, hiszen két igen szegény és korrupt országgal fog bővülni az Unió. Az utolsó oszlop tanúsága szerint a szegénységgel kapcsolatos korrupciós szintet még jól (a –10,71%-kal) lehúzza a nem gazdasági korrupció is.

Magyarország 2004. évi CPI-pontindexe (4,8) elég jó a volt 8 exszocialista ország 4,07 nagyságú pontértékéhez képest. Az utolsó oszlop szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy nálunk jóval kisebb arányban (csak –1,78%-ban) húzza le a CPI értékét a nem gazdasági okú korrupció, amely a 8 ország átlagában –13,15%-os csökkenést okoz.