Történelem, hagyományok

  • Hamza Gábor

Antonio Salieri, Liszt Ferenc tanára

Antonio Salieri, Liszt Ferenc tanára

A magyar zenei élet és Antonio Salieri kapcsolata vonatkozásában kiemelést érdemel, hogy tanítványa volt Liszt Ferenc, olyan kimagasló, világhírű zeneszerzők mellett, mint Ludwig van Beethoven és Franz Schubert. A tanulmány szerzője szerint Salieri és Liszt kapcsolatának feltárása a Liszt Ferenc zenei életművéről alkotott képet tehetné árnyaltabbá.

Bővebben

  • N. Szabó József

A gazdaságtudományi elit a „népi demokratikus” forradalomban (1946 ősze – 1948)

A gazdaságtudományi elit a „népi demokratikus” forradalomban (1946 ősze – 1948)

A tanulmány feltárja, hogy a demokrácia felszámolása és a diktatúra kiépítése időszakában miként alakult a pártoknak, elsősorban a Magyar Kommunista Pártnak a „régi” gazdaságtudományi elittel kapcsolatos véleménye. A kutatás igazolta, hogy 1946 őszén, az MKP III. kongresszusán ki nem mondottan, de jelezték: a jövőben nem lesz szükség a piacgazdaság kereteiben gondolkodó közgazdászokra. A hároméves terv kidolgozásába is csak néhány polgári gazdaságtudományi szakembert vontak be. 1947-től a régi elit már egyértelműen úgy látta, hogy nem lesz jövője a formálódó népi demokratikus tudományos rendszerben. Az MKP 1948-ra elkészült felsőoktatási reformtervében a legradikálisabb változtatásokat a párt a közgazdászképzés terén kívánta végrehajtani.

Bővebben

  • Vehrer Adél

A farsangi rönkhúzás mint interetnikus hagyomány

A farsangi rönkhúzás mint interetnikus hagyomány

A magyarországi szlovén nemzetiség látványos népszokása a rönkhúzás (borovo gostüvanje), melyet farsang idején tartanak meg. A szokás él néhány magyar és német nyelvű településen is. A hagyományos társadalomban a farsang volt a házasságkötés ideje. A rönkhúzás vagy fenyőlakodalom az igazi esküvők paródiája, mely felhívja a figyelmet a házasságkötés fontosságára, figyelmezteti azokat a fiatalokat, akiknek életkorukból következően párt kell választaniuk. A népszokás szellemi kulturális örökségünk körébe tartozik.

Bővebben

  • Bruckner Éva

Egy elfelejtett magyar elit iskola: a késmárki líceum

Egy elfelejtett magyar elit iskola: a késmárki líceum

A trianoni békediktátum következtében elcsatolt Szepesség jelentősége a magyar kultúra alakítása szempontjából történelmünk kitépett lapja. Még napjainkban is előfordul, hogy kiváló protestáns elit iskolaként, a „géniusszá válás műhelyeként” a történészek, de a genetikusok is szinte csak a fővárosi evangélikus gimnáziumot említik. Kevesünknek jut eszébe, hogy a Szepesség iskolái – köztük a késmárki líceum – már a reformáció terjedésétől kezdve kivették részüket a magyar talentumok képzésében, nevelésében. Külföldi egyetemeken tanult rektorok, tanárok oktatták, nevelték évszázadokon keresztül a diákokat, munkájuk eredményeként számos neves tudós, politikus, művész, orvos került ki a líceumból. A tanulmány egyes részei a szerzőnek a Késmárkhoz is fűződő, evangélikus Bruckner családról szóló, készülő könyvéből valók.

Bővebben

  • Nagy Szebasztian

Páger Antal, a festőművész

Páger Antal, a festőművész

2015–2016-ban alkalmam volt meglátogatni Latin-Amerika legnagyobb magyar közösségeit (Argentínában, Uruguayban, Brazíliában és Venezuelában) a Miniszterelnökség által szervezett Mikes Kelemen Program kiküldöttjeként. Nyertes pályázóként lehetőséget kaptam, hogy öt hónap alatt feldolgozzam a Latin-Amerikában található magyar könyvtári-levéltári örökséget. Ez idő alatt találkoztam a Magyarországon csak színészként ismert Páger Antal festményeivel.

Bővebben