Vállalkozás, munkaerőpiac, felsőoktatás

  • Kopátsy Sándor

Állítsuk talpára az oktatást!

Állítsuk talpára az oktatást!

A szerzőnek eddig közel 30 könyve jelent meg, melyekben meggyőző és modern érvekkel támasztja alá Széchenyi István 170 évvel ezelőtt kimondott igazságát: „…a gazdaság legfontosabb értéke a kiművelt emberfő.” Hitvallása szerint, napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan új közgazdaságtant igényel, amely a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet. Jelen írása és most készülő könyve e témakört exponálja.

Bővebben

  • Zoltán Zéman

Valuation of Authentic or “Misleading” Accounting Information in Preparation of Economic Decisions

Valuation of Authentic or “Misleading” Accounting Information in Preparation of Economic Decisions

In summary, regarding the valuation of authentic or misleading” accounting information in preparation of economic decisions, we can say that management accounting provides financial and non-financial information to management to have an effective decision making system. However, accounting indicators were developed for monitoring and reporting purposes, and even today these are the main area of use. The standards applied by international systems increasingly try to follow and help to improve the content of information of investors and management therefore; they do not have a primary role in this, so this kind of functionality of management accounting will not be reached.

Bővebben

  • Vehrer Adél – Belényesi Izabella

Erdélyi magyarok a romániai munkaerőpiacon

Erdélyi magyarok a romániai munkaerőpiacon

Tanulmányunkban a romániai magyarok munkaerőpiaci esélyeit és helyzetét vizsgáljuk, és rávilágítunk a negatív és pozitív tendenciákra is. Kérdőíves kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az erdélyi magyar munkaerő előnyben részesíti-e a magyar dominanciájú munkahelyeket, milyen mértékben diszkriminálják őket a nemzetiségük miatt, és a munkahelyi konfliktusok forrása a román nyelvismeret hiányosságaiban vagy az eltérő kultúrában keresendő, végül a román–magyar konfliktusok valóban jelen vannak-e a mindennapokban, vagy mindez csupán a média által gerjesztett tévhiten alapul.

Bővebben

  • Fülöp Gábor – Csáfor Hajnalka – Nagy Levente – Papanek Gábor

Munkaerőhiány alacsony foglalkoztatás mellett

Munkaerőhiány alacsony foglalkoztatás mellett

Versenyképességi kihívások a hevesi munkaerőpiacon és az oktatásban

Északkelet-Magyarország – ezen belül Heves megye – egyes iparosodottabb térségeiben mind erőteljesebb a munkaadói igényeknek megfelelő munkaerő hiánya. A munkaerőhelyzet sajátos ellentmondása, hogy a munkaerő-kínálat gyarapítását szorgalmazó településektől nem is távoli kis falvakban az alacsony foglalkoztatás, a munkahiány és a lakosság ennek következtében folyamatos elvándorlása szabja meg a területfejlesztés fő feladatait. Jelen cikkünkben e paradoxon okait, sajátosságait és feloldási lehetőségeit vizsgáljuk. Ennek során nemcsak a szakképzéssel kapcsolatos tennivalókkal, hanem a képzetlen inaktívak nagy számával, valamint egyes cégek humánerőforrás-gazdálkodási, illetve versenyképességi gondjaival is szembenézünk.

Bővebben

  • Nagy László

Munkanélküliség versus foglalkoztatottság

Munkanélküliség versus foglalkoztatottság

Munkaerőpiaci folyamatok a rendszerváltozástól napjainkig Szlovákiában

A munkanélküliség mindig is Szlovákia legégetőbb társadalmi problémája volt. Az ország munkanélküliségi rátája nemcsak az európai uniós átlagot haladja meg, hanem a térségünkben is a legmagasabb értékeket éri el. A 2008-as válság kiváltképpen a munkaerőpiacot sújtotta. A kedvezőtlen állapotot kiváltó okok között a magas járulékterheken kívül társadalmi tényezők is szerepet játszanak.

Bővebben

  • Bertalan Péter

Kutatási hálózatok

Kutatási hálózatok

Az Európai Unió egyik legfontosabb törekvése napjainkban és a jövőben is, hogy a világ egyik legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú térségévé váljon, amelyben az innováció és a kutatás mellett alapvető szerepet játszik az általános és a szakképzés is. A foglalkoztatási arány, illetve az élethosszig tartó tanulásban részt vevők számának növeléséhez az oktatási rendszerek permanens reformjára van szükség. Ehhez elengedhetetlen egy újfajta szemlélet kialakítása, melyben a minőségi képzésre kerül a hangsúly. A növekvő munkaerőpiaci verseny és nem utolsósorban a képzést „megvásároló” hallgatók megkövetelik, hogy az egyetemek padjaiból piacképes szakmai tudással rendelkező emberek kerüljenek ki, akik számára a megszerzett tudás garantált elhelyezkedést biztosít. A felsőoktatási intézmények számára elengedhetetlen a rugalmasság, a munkaerőpiaci változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás. Napjainkban egy egyetem akkor lehet sikeres, ha az igényeknek megfelelő és magas szintű tudást közvetít. Emiatt hangsúlyeltolódásra lenne szükség az elitképzés irányába.

Bővebben

  • Hajós László – Czeglédi Csilla – Marosné Kuna Zsuzsanna – Szira Zoltán – Varga Erika

Felsőoktatásban végzettek vállalkozói szellemének és releváns munkaerőpiaci kompetenciáiknak megítélése

Felsőoktatásban végzettek vállalkozói szellemének és releváns munkaerőpiaci kompetenciáiknak megítélése

Napjainkban a tudást, a kompetenciát, az innovációt és a vállalkozói hajlandóságot a gazdasági-társadalmi fejlődés mozgatórugóiként tartják számon. A tudásalapú társadalomban a vállalkozói szellem megléte kulcsfontosságú, és a munkaerőpiaci kompetenciák részét képezi. Jelen tanulmány a vállalkozók, szakértők és munkáltatók oldaláról mutatja be a jelenleg releváns kompetenciákat a munkaerőpiacon. Elemzésünket a kérdőívezés és a mélyinterjúk módszerével készítettük. Kutatásunk rávilágított a kulcsfontosságú üzleti kompetenciákra, melyeken a munkavállalás sikere is múlhat. Ugyanakkor vizsgálatunkkal a személyes kompetenciák átértékelődésére és aktualizálásának szükségességére is fel kívántuk hívni a figyelmet. Eredményeink alapján javasoljuk a szakmai és általános készségek, képességek fejlesztését az oktatás részéről, illetve a gyakorlati órák számának további növelését.

Bővebben

  • Varga Erika – Marosné Kuna Zsuzsanna – Miskolciné Mikáczó Andrea – Kollár Péter – Czeglédi Csilla

A hazai felsőfokú képzésben oktatott vállalkozói ismeretek hallgatói megítélése

A hazai felsőfokú képzésben oktatott vállalkozói ismeretek hallgatói megítélése

Jelen tanulmány célja, hogy összefoglalót nyújtson az olvasók számára egy kétéves stratégiai kutatás főbb eredményeiről, megállapításairól és javaslatairól. A kutatás témáját a vállalkozói ismeretek oktatása, annak a felsőoktatásban meglévő lehetőségei és kihívásai jelentették, és abban a visegrádi országok egyetemei képviseltették magukat. A projekt a gazdasági és társadalmi fejlődést célozta meg az innovatív vállalkozói ismeretek segítségével, valamint további céljai között szerepelt az oktatás és az üzleti szféra kapcsolatainak szorosabbra fűzése is. Nemcsak egyetemi oktatókat, kutatókat és tanárokat szólított meg, hanem szakértőket, munkáltatókat és munkavállalókat is. Az eredmények a hallgatók részéről megmutatkozó kevés vállalkozói hajlandóságra mutattak rá, melynek okául a kockázatkerülést, önbizalomhiányt és kellő szaktudás, szakismeret hiányát jelölték meg. Megfontolandó lenne olyan pedagógiai módszerek alkalmazása az oktatásban, amelyek elősegítik a diákok önmegvalósítását. Ezzel párhuzamosan mielőbb gyakorlatorientált képzésre is szükség lenne.

Bővebben

  • Németh Szilárd – Németh Krisztina – Bugovics Zoltán

A fogyasztói etnocentrikus tendenciákra reagáló marketing-(rész)stratégiák

A fogyasztói etnocentrikus tendenciákra reagáló marketing-(rész)stratégiák

A tanulmányban a fogyasztói etnocentrizmusnak és az országeredet-hatásnak a vállalatok marketing-(rész)stratégiáival való kapcsolatát vizsgáljuk. A fogyasztói etnocentrizmus általános koncepcióját Shimp és Sharma művén keresztül mutatjuk be, míg az országeredet-hatást a legtöbb szerző úgy definiálja, mint a fogyasztói etnocentrizmus gyakorlati manifesztációját. Az országeredet-hatás különböző szintjeinek rendszerbe foglalása mellett a vállalati szintet sem hagyjuk figyelmen kívül. A fogyasztói etnocentrikus tendenciák, az országeredet-hatás ugyanis befolyásolják a vállalati marketing-(rész)stratégiákat. A primer vizsgálat legfontosabb következtetése, hogy a hazai vállalatok reagálnak a magyar társadalomban jelen lévő etnocentrikus tendenciákra a magyar/hazai eredetjelölő és tanúsító védjegyek tudatos használatával.

Bővebben

  • Kapa Mátyás

Aukciók a magyarországi felszámolási eljárásokban

Aukciók a magyarországi felszámolási eljárásokban

Az alábbi tanulmány a magyarországi felszámolási eljárásokban alkalmazott nyilvános értékesítési metódusokat vizsgálja, az utóbbi tíz esztendő helyzetértékelésére és tendenciáinak bemutatására koncentrálva. A szerző ismerteti az árverések és a nyilvános pályázatok jogi szabályozását, valamint az irányárakat és a ténylegesen elért vételárakat összehasonlító empirikus kutatását. Ezt követően összeveti a magyarországi felszámolási eljárásokban alkalmazott nyilvános értékesítési eljárásokat az aukciók nemzetközileg ismert főbb típusaival, megvizsgálva a kényszerértékesítés során alkalmazott aukciók továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Bővebben

  • Gondos Borbála

A Balaton északi partján lévő turisztikai szolgáltatók helyzete az elmúlt években

A Balaton északi partján lévő turisztikai szolgáltatók helyzete az elmúlt években

Az elmúlt időszakban a turizmus és életminőség kapcsolatának kutatásával foglalkoztam. Balatoni szolgáltatókat kérdeztem több témakört is érintve, úgymint aktuális gazdasági helyzet, versenyképesség, humán erőforrás, fenntarthatóság, pályázatokon való részvétel, továbbá igyekeztem néhány olyan kérdést is feltenni, amelyek kapcsolatban állnak az életminőséggel. A kérdőíves megkérdezések és mélyinterjúk során számos szolgáltatóval is beszéltem aktuális kérdésekről. A kérdőívek és mélyinterjúk elemzéseiből egyértelműen kiderült, a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez bizalomra, együttműködésre, hálózatosodásra van szükség, ami az életminőség növekedését is elősegítheti.

Bővebben

  • Peres Anna

A többnyelvűség didaktikájának lehetőségei a nyelvoktatásban

A többnyelvűség didaktikájának lehetőségei a nyelvoktatásban

A többnyelvűség didaktikája autonóm, holisztikus módon közelít a nyelvek oktatásához, az ismeretek, kompetenciák átfogó összekapcsolását célozza meg. Szemléletének középpontjában az áll, hogy az egyes nyelvek összevetésével, a reflexív tanulás támogatásával komplex nyelvtanulási stratégiát adjon. Az európai tapasztalatok és empirikus tanulmányok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy általa a nyelvtanulók nyelvi rendszerektől függetlenül képessé válnak arra, hogy az egyes idegen nyelvekre ne különálló nyelvekként és bonyolult kódrendszerként tekintsenek, hanem a nyelvtanulást eszközként értelmezzék, hogy sokszínűen, biztosan és magától értetődően kommunikálhassanak párhuzamosan több idegen nyelven is.

Bővebben

  • Tóthné Kardos Krisztina

A győri turizmus elemzése a lakosság véleményének figyelembevételével

A győri turizmus elemzése a lakosság véleményének figyelembevételével

Az elmúlt évtizedekben a turizmus egyre inkább a várospolitika részévé válik. A városok rehabilitációja, a célirányos városmarketing-tevékenység, a turisztikai infrastruktúra- és attrakciófejlesztés, a kultúra előtérbe helyezése növeli a városra büszke lakosok és a város iránt érdeklődő turisták számát. Jelen tanulmány célja a győri lakosság turizmusról alkotott véleményének, értékítéletének bemutatása, és olyan információk szerzése, amelyek hozzájárulhatnak a győri turizmus fejlesztéséhez. A dolgozat alapja egy 2016. januári lakossági, internetes kérdőíves kutatás, melyben a kérdésekre kapott válaszok segítenek megérteni a turizmus megítélését a győri lakosság körében.

Bővebben