• Kovács Árpád

Szabályalapú költségvetés: út a költségvetési stabilitáshoz

Szabályalapú költségvetés: út a költségvetési stabilitáshoz

A magyar megoldás

A cikk a nemzetgazdaság és az államháztartás makrofolyamataiból kiindulva vizsgálja a pénzügyi stabilitás és a fenntartható gazdasági növekedés elérésének útját. Felvázolja ebben a szabályalapú költségvetés szerepét, bemutatja annak szabályozási és intézményi megoldásait, azt, hogy e szolgálat egy keretrendszer logikus következményeként, annak szabályait érvényesítve válhat hasznos részévé a pénzügypolitikának és – annak éves megvalósulásaként – a költségvetési gyakorlatnak. Eljut arra a következtetésre, hogy elengedhetetlen volt 2011-ben Magyarországon, a költségvetési felelősség erősítése érdekében, a szabályalapú költségvetési keretrendszer főbb előírásainak s az ezek megvalósításán őrködő intézmény működési szabályainak „felemelése” az Alaptörvénybe. Foglalkozik a stabilitási törvény kapcsolódásaival, a Költségvetési Tanács munkájának főbb jellemzőivel, az elmúlt években tett ajánlásaival. Végül néhány adattal illusztrálja a költségvetési (államháztartási) stabilitásnak a szabályalapú költségvetésre támaszkodó javulását.

Bővebben

  • Parragh Bianka

Versenyképességi kihívások és lehetséges gazdaságpolitikai válaszok a sharing economy világában

Versenyképességi kihívások és lehetséges gazdaságpolitikai válaszok a sharing economy világában

A piacgazdasági átmenet évtizedei, az internet térhódítása, az Európai Unióhoz való csatlakozás, a globalizáció, majd a pénzügyi-gazdasági válság mind megváltoztatták a fogyasztói szokásokat és elvárásokat, felülírtak korábbi kereskedelmi mechanizmusokat és technikákat, üzleti modelleket, melyeket a felfokozott élettempó, az erőforrásokkal való racionális gazdálkodásra, a fenntarthatóságra való törekvés, a digitális innováció és technológia, s nem utolsósorban a gazdasági egyenlőtlenségek mind felerősítenek. A piaci szereplők motivációi és magatartása átalakulóban van. Új üzleti modellek jönnek létre, és bizonyítják életképességüket. Új fogalom jelent meg: a megosztáson alapuló gazdaság, a sharing economy fogalma, melyben a piaci szereplők szükségszerűen újradefiniálják szerepüket. A sharing economy globális térhódítása lokális alkalmazkodást kíván, és egységes nemzetgazdasági, európai szintű válaszreakciót igényel.

Bővebben

  • Giday András – Szegő Szilvia

A társadalombiztosítás megújításának keretei Magyarországon

A társadalombiztosítás megújításának keretei Magyarországon

A magyar társadalombiztosítás a következő két évtizedben kettős nyomás alá kerül. Az elöregedés miatt nő az ellátottak száma, a másik oldalon csökken a befizetők száma. A tb működőképességének fenntartása érdekében a klasszikus európai társadalombiztosítási modellt ki kell egészíteni. Ösztönözni kell a szakmunkások bérének az emelését, és csökkenteni kell a kisgyerekes anyák foglalkoztatását sújtó elvonásokat. Javítani kell a lakásgazdálkodáshoz rendelkezésre álló forrásokat, ebben elsősorban a fiatalok otthonteremtésének feltételeit. A generációk közötti munkakapcsolatokat ismerné el az általunk javasolt gyermekfedezetű nyugdíjpénz, mely hozzáadódna a rendes nyugdíjhoz.

Bővebben

  • Csiszárik-Kocsir Ágnes

Etikus pénzügyek, avagy a pénzügyek etikája

Etikus pénzügyek, avagy a pénzügyek etikájaEtikus pénzügyek, avagy a pénzügyek etikája

Vélemények egy kutatás eredményei alapján

A 2008-as gazdasági-pénzügyi válság új korszakot jelentett a pénzügyekben. A válság számos folyamatot megszakított, átírta az addig uralkodó gazdasági teóriákat, és bebizonyosodott, hogy a piacok nem mindenhatóak. De hogyan is jutott ide a világ? Ki tehet az eseményekről? Rengeteg vélemény, kutatás, szakcikk keresi és kereste a választ erre a kérdésre, de ezekben alig esik szó az erkölcsről és az etikáról. A tanulmányban ismertetett kutatás célja, hogy bemutassa az átlagemberek véleményét a pénzügyi rendszerről, annak etikus működéséről és a rendszerhibák okairól.

Bővebben

  • Darvay Sarolta – Nemcsók János – Ferenczy Áron

Fenntartható fejlődés

Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés fogalma az elmúlt 1-2 évtizedben terjedt el a mindennapi életben (tudomány, gazdaság, társadalom). Az elmúlt évtizedekben az ipari és mezőgazdasági termelések drámai felgyorsulása rendkívüli módon megterhelte Földünk ökológiai állapotát. A legújabb adatok szerint Földünk 1,6-szorosára lenne szükségünk ahhoz, hogy a környezetszennyeződések (talaj, víz, levegő) öngyógyulással eltűnjenek, és helyreálljon Földünk természetes ökológiai állapota. Jelen tanulmányban áttekintést adunk Földünk ökológiai problémáiról, a természetes egyensúly helyreállításának céljából létrejött intézményekről, azok tevékenységéről. A fenntartható fejlődés szempontjából külön foglalkozunk korunk fontos környezeti, társadalmi, gazdasági problémáival (vízkészlet, hulladékgazdálkodás, klímaváltozás). Bemutatjuk az elmúlt időszakban önálló tudományággá váló nanotechnológia jelentőségét.

Bővebben

  • Járosi Márton – Kovács Pál

Ellátásbiztonság a villanyszolgáltatásban

Ellátásbiztonság a villanyszolgáltatásban

A cikk az ellátásbiztonság koncepcióját tárgyalja a magyar parlament által elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentumban foglaltak szerint. Ismerteti a nemzetközi környezetet, az EU célkitűzéseit, a villamosenergia-piacot és szabályozását, ezek következményeit és a magyar villamosenergia-rendszer és -piac előtt álló kihívásokat. A rendíthetetlen népességnövekedés és globális GDP-növekmény garantálja az energiafogyasztás növekedését a következő évtizedekben, amely egyben komoly kihívást jelent a fenntarthatóság és a környezetmegőrzési célok elérésében. A központosított és decentralizált energetikai infrastruktúrák közötti egyensúly, az ellátás biztonságáért való felelősség és az atomenergia európai fogyasztók szénmentes áramellátásában betöltendő szerepe az a problémakör, amely nap mint nap a politikusok és szakértők vitáinak kereszttüzében áll. Az írás ismerteti azokat a fő okokat, amelyek alapján a magyar döntéshozók a paksi atomerőmű bővítéséről meghozták politikai döntésüket, és tárgyalja a magyar energiakosár jellemzőit, ahogyan azt a nemzeti energiastratégia irányadó dokumentuma értékelte.

Bővebben

  • Csermák Károly

Lakóépületek korszerűsítő felújításának költségelemzési és finanszírozási kérdései

Lakóépületek korszerűsítő felújításának költségelemzési és finanszírozási kérdései

A cikk a szövetkezeti és társasházak közül egy olyan, több mint 50 éves, hagyományos technológiával épített lakásszövetkezeti, magas tetős épület felújítási kérdéseit veszi górcső alá, melynek élettartama – az épület főszerkezeti elemeinek állaga alapján – még legalább 40-50 év. A vizsgálat az energiafelhasználás csökkentésére, másrészt a „hagyományos”, nem megújuló energiaforrások legalább részbeni jelentékeny csökkentésére irányul, amely a környezettudatosságot is figyelembe veszi az életciklus-költségelemzés és a finanszírozhatóság vizsgálata során. A következtetések a helyi sajátosságok és adottságok alapján általánosíthatók.

Bővebben

  • Girst Noémi

Privatizációs trendek Lengyelországban

Privatizációs trendek Lengyelországban

A 2008 és 2011 közötti privatizációs program céljainak áttekintése

Az írás célja, hogy betekintést engedjen a lengyel privatizációs trendek alakulásába, végigkövetve a folyamatokat egészen a rendszerváltástól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a 2008 és 2011 között lefolytatott privatizációs programra. A lengyel folyamatok megértéséhez az írás tágabb kontextusban vizsgálva, először a világ-, majd az európai trendeket tekinti át. Lengyelország a válság ellenére ambiciózus privatizációs programba kezdett, melynek legfőbb céljaként az állami tulajdon csökkentését tűzte ki, nem kis szerepet szánva a befolyó bevételek gazdaságélénkítő hatásának és a válság okozta károk enyhítésének.

Bővebben

  • Szablics Bálint

Quo vadis, avagy a nemzetgazdaság és társadalom fejlődésének stratégiai kérdései

Quo vadis, avagy a nemzetgazdaság és társadalom fejlődésének stratégiai kérdései

A kutatói beszámoló kísérletet tesz arra, hogy áttekintse a világban zajló főbb gazdasági-társadalmi folyamatokat, a megoldást is keresve, amelyek valóban gyógyírt jelenthetnek ezekre az aggasztó trendekre. De ehhez mindenekelőtt arra a kérdésre kell választ keresni, hogy hová is tartunk (= Quo vadis). A tanulmány makrogazdasági megközelítést alkalmazva mutatja be a struktúrák jelenkori alakulását, illetve a társadalmi berendezkedés kihívásait és a technikai innováció veszélyeit.

Bővebben

  • Szalai Ákos – Kolozsi Pál Péter

Mit kell tennünk egy versenyképesebb magyar gazdaságért?

Mit kell tennünk egy versenyképesebb magyar gazdaságért?

Gondolatok a Magyar Nemzeti Bank Versenyképesség és növekedés című monográfiájával kapcsolatban

Magyarország 2010-et követően fiskális, majd 2013-tól kezdődően monetáris politikai és növekedési fordulatot hajtott végre. Ezek a fordulatok megalapozták az egyensúllyal párosuló gazdasági növekedést. A nemzetgazdaság főleg mennyiségi versenyképességi feltételeit tekintve, Magyarország helyzete sokat javult az elmúlt hat évben, amelynek eredményeit a pénz- és tőkepiac mellett már a nemzetközi szervezetek és a nagy hitelminősítők is elismerik. A gyorsabb és tartós felzárkózáshoz azonban az erőforrások minőségi jellemzőin is javítani kell. A közepesen fejlett gazdasági státuszból való kitöréshez nélkülözhetetlen a felzárkózás felgyorsítása, amihez további versenyképességi reformintézkedések szükségesek. A releváns nemzetközi gyakorlat és a kapcsolódó elméleti háttér mellett a versenyképességi fordulathoz szükséges konkrét intézkedéseket is bemutatja az MNB könyvsorozatának legújabb darabja, a Versenyképesség és növekedés című monográfia.

Bővebben