Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Tisztelt Olvasó!
A Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottsága nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm.
Kiadványunk a polgári értelmiség elismert szaklapja, 2016-ban már a XII. évfolyamában jár. Szerkesztőbizottságunk, amelyben a hazai tudományos élet és az államigazgatás elismert szakemberei vesznek részt, kiemelt céljának tekinti a körülöttünk zajló gazdasági és társadalmi változások szakszerű, hiteles bemutatását. Évekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György és Botos Balázs áldozatos munkájával és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult a folyóirat, fő törekvésként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. A Polgári Szemle köré szerveződő szakértők, szerzők gondolatai nagyban elősegítették a 2010 nyarától regnáló Polgári Kormány első lépéseit, munkáját, hiszen az ellenzékiségben töltött évek alatt értékes dolgozatok, műhelymunka vitairatok, könyvek születtek a közös gondolkodás és az értékteremtő légkör inspirációjában.
A Károli Gáspár Református Egyetem 2015 októberében megtartott konferencia-előadásaiból, a nagy múltú alma mater szellemi munkásainak gondolataiból szemezgettünk mostani lapszámunk összeállításakor. A konferencia erkölcsi iránytűjéül Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László számvevőszéki elnök előadásai szolgáltak. Lásd vendégszerkesztőink gondolatsorát. Törekvésünk hagyományteremtő célzatú. Majd, lapszámaink tematikáját követve, a beérkezett, lektorált írásokat három csoportba szedtük. Politikatudomány, államtudomány; Gazdaságpolitika, jegybankpolitika, állami ellenőrzés; illetve a Műhelytanulmányok rovatba. (A főszerkesztő.)

Járosi Márton
Korom Ágoston
Hamza Gábor
A Szovjetuniótól való leválás után Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, ami gyakorlatilag a Németországhoz való csatlakozást jelentette. Ezzel függőségbe kerültünk az USA befolyása alatt álló EU-tól, amelynek ideológiája a globalizáció, a gazdasági liberalizáció és privatizáció. Ez energiafüggőséget is jelent, amit tovább nehezít a megújuló energiák arányának növelésére vonatkozó kötelezettség. Az EU energiapolitikáját ellentétesen megfogalmazott célok jellemzik, mint biztonság, fenntarthatóság, versenyképesség, környezetvédelem, klímavédelem.
A tagállamok birtokpolitikai mozgásterét az Európai Unió Bíróságának gyakorlata határozza meg. Birtokpolitikai mozgástér alatt a mezőgazdasági földek tulajdonának és használatának szabályozását értjük. A Bíróság gyakorlata elismeri, hogy a kis- és közepes, életképes birtoktestek kialakítása és fenntartása az uniós jog által elismert célkitűzéseknek minősülnek. A problematika a részletekben rejlik: nem tudni pontosan, a tagállamok milyen eszközöket alkalmazhatnak. E bizonytalanságok elsősorban az új tagállamok számára jelentenek gyakorlati hátrányokat.
A szerző tanulmánya első, történeti részében a francia politikai gondolkodók, elsősorban Montesquieu és a franciaországi alkotmányok magyarországi hatásával foglalkozik. A második részben arra utal, hogy a francia politikai gondolkodás és alkotmányos berendezkedés, valamint annak reformja a harmadik évezred első századában is hatással lesz a magyar alkotmányjogi gondolkodásra és az alkotmányos rendszer továbbfejlesztésére.

Sebestény Sándor
Gellén Márton
Ilyés Ferenc
Jelen tanulmány az 1938 és 1940 közötti időszak felvidéki és kárpátaljai eseményeit elemzi, bemutatja a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területekért folytatott diplomáciai küzdelmet, a ruszinok autonómiatörekvéseit, ismerteti a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés következményeit.
E kvalitatív, empirikus kutatáson alapuló írás a Magyary Program által definiált „jó állam” koncepció fogalmának egyes elemein végighaladva bemutatja egy 2014-ben végzett mélyinterjú-sorozat eredményeit. Egyben pillanatfelvételt is kínál a magyar központi közigazgatásról két intenzív reformperiódus között. Az első reformperiódus a Magyary Program időszaka, melynek látványos beavatkozásai 2014 tavaszára nagyrészt véget értek, intézkedései pedig jórészt az „ÁROP” köré szerveződtek.
Az egyéni problémák megoldására, az esetek többségében, a közös megoldási javaslatok hatékonyabbak, észszerűbbek és mindenekelőtt olcsóbbak. A fogyasztói társadalom fejlődésével, az individualista életpálya felértékelődésével ez a megoldási lehetőség veszített pozitív megítéléséből. Amíg a világ legtöbb részén a közösségi együttműködések jelentősen részt vesznek a helyi társadalmi élet alakításában, addig Kelet-Közép-Európában a kommunista múlt erőszakos eszközét vélik sokan felfedezni benne.

Hamza Gábor
Nagy András
Tóthné Kardos Krisztina
A szerző tanulmánya első részében áttekinti Széll Kálmán miniszterelnökké történő kinevezése előtti pályafutását, különös tekintettel pénzügyminiszteri funkciójára. A tanulmány második része a kiemelkedő államférfi miniszterelnöki (1899–1903) tevékenységét méltatja. Hangsúlyozza, hogy Széll Kálmán kiemelkedő politikai és gazdasági munkássága hozzájárult az Osztrák–Magyar Monarchia politikai és gazdasági stabilitásához és a Magyar Királyság pénzügyi helyzetének konszolidálásához.
Bertalan Péter A pálos rend és az állambiztonság küzdelme című könyve a pálos rend történetén és Vezér Ferenc pálos rendi szerzetes életén keresztül, a korabeli állambiztonsági nyomozó szervek (politikai rendőrség) csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira alapozva, a hálózatok harcaként vetíti elénk a rövid 20. század kevesek által ismert vagy eddig teljesen ismeretlen fejezeteit. Bemutatja egyfelől a föld alatti egyház hálózati működési mechanizmusait, struktúráit, másfelől ennek kifutásaként a katakombaegyház létesítésére tett erőfeszítéseket.
Győr lendületes, innovatív nagyváros, földrajzi és gazdasági szempontból hazai viszonylatban az egyik legversenyképesebb városa. A folyamatos fejlesztések (infrastrukturális, turizmusintézményi, attrakció, programok stb.) révén az iparváros jelleg diverzifikálódik. Győr nemcsak üzleti, hanem turisztikai szempontból is egyre inkább potenciális utazási célponttá válik a hazai városi turisztikai palettán.


© 2005-2016, Polgári Szemle Alapítvány